A Hévízi-tó vízkészlete folyamatosan megújul, mivel a 38 °C-os termálforrások táplálják. A víz a "lefolyóként" emlegetett Hévízi-csatornán keresztül távozik a tóból, mielőtt 13 km után a Zala folyóba ömlik. A szabadstrand, amelynek működését hivatalosan nem engedélyezték, valójában a zsilip közelében a jogszabályok szerint megtiltott fürdőzés következtében alakult ki, hiszen itt sok vendég ingyenesen fürödhetett a meleg gyógyvízben, sokan pedig gyógyulás reményében látogattak el ide - írja a Sokszínű Vidék.
Veszélyes hal jelent meg a Balatonban: már a horgászok is aggódhatnak
A Hévízi-tó kifolyójánál egy-két kilométeren keresztül meleg a víz hőmérséklete. A tó kivezető csatornája télen sem fagy be, ami kedvező életfeltételeket teremt a trópusi halak számára, amelyek a hideg magyar folyókban elpusztulnának. Az utóbbi években valószínűleg felelőtlen akvaristák telepítették a kifolyót olyan halakkal, amelyeket akváriumi célokra tartanak; elengedik, tenyésztik őket, és ha úgy döntenek, visszaveszik.
Ezekkel az inváziós fajokkal az a gond, hogy például a ragadozó, halevő jaguársügér elpusztítja az őshonos halakat, míg a szerves törmeléket fogyasztó sügérfélék kiszorítjá a helyi fajokat természetes élőhelyükről.
2024. februárjában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNPI) munkatársai különféle halászati módszerekkel fogtak ki a Hévízi-tó kifolyójánál különleges és jelentős méretre nőtt inváziós trópusi díszhalakat. A halászat során közel 500 invazív, bölcsőszájú halféle került partra. Az invazív halak jelenléte komoly problémát jelent. A kutatók szerint ezek a halak akár a Balatonhoz is eljuthatnak; a Zala-folyóban például már találkoztak jaguársügérrel. Ugyanezen a területen őshonos ragadozókat, csukákat telepítettek, és egy év elteltével megfigyelik, mi történik az invazív fajok populációjával. A biológiai szelekció után a következő télen újra halászni fognak a Hévízi-tó kifolyóján, hogy ellenőrizzék a halállomány összetételének változásait.
