A mikrozöldségek fogalma és piaci megjelenése az 1980-as évekre vezethető vissza, azóta pedig folyamatosan növekvő népszerűségnek örvend. Találkozhatunk velük éttermekben, tányérok díszítőelemeiként, de számos háztartásban is fogyasztják. Saláták, szendvicsek, turmixok közkedvelt összetevője magas tápértéke miatt. A mikrozöldségek egyre nagyobb figyelmet kapnak az egészségre gyakorolt jótékony hatásaik, sokoldalú termesztési lehetőségeik és környezetbarát előállításuk miatt. Népszerűségüknek oka az is, hogy kert nélkül is, rövid idő alatt termeszthetünk különböző fajtájú, friss zöldségeket.

A mikrozöldségeket én úgy szoktam hívni, hogy a csírák egy továbbfejlesztett változata, ugyanis ez a csírák után lévő következő életszakasza a növényeknek

- fogalmazott az Agrárszektornak Gyurcsik Nikoletta, mikrozöldség termelő, a Mikrozöldségfarm tulajdonosa. Hozzátette: az ültetési és előállítási technika viszont szinte teljesen más, mint a csírák esetében, mert a mikrozöldségeket ültetőközegben, például kókuszrostban neveljük. Erre azért van szükség, mert ugyan a mikrozöldségeknek nincs szükségük különleges tápanyagokra, valamilyen közegre, ami megtartja a gyökeret, illetve a szárat viszont van.

Új szuperélelmiszerek tarolták le a magyar boltokat: te megkóstolnád őket?

A növényi magok felhasználása egyre változatosabb az élelmiszeriparban, és egyre több robban be már itthon is.

Csíra vagy mikrozöld?

A csírák és a mikrozöldek egyaránt fiatal növények, ám jelentős különbségek vannak köztük. A legfontosabb különbség, hogy míg a csírák esetében a magot és a gyökeret is elfogyasztjuk, addig a mikrozöldeknél csak a mag fölötti részt takarítjuk be.

Ennek az élettani hatása is fontos, mert igaz, hogy a csírafogyasztás nagyon egészséges, de azzal, hogy a magokat is elfogyasztjuk a kockázatát is növeljük az élelmiszernek. A WHO által a csíra a közepesen kockázatos élelmiszerek közé van besorolva, ami azért van, mert a vetőmag általában ugyanúgy a szabadföldről származik, amit trágyáznak stb., így megvan az esélye a fertőződésnek. Ha ezeket a magokat elfogyasztjuk, nagyobb az esélye a fertőzésveszélynek. Emellett a magoknak van olyan tápértéktartalma is, amelyet az emberi szervezet nehezen tud lebontani, ezért a csírák esetében a napi ajánlott mennyiség általában 30 gramm/fő/nap.

- közölte Gyurcsik Nikoletta. A mikrozöldségek esetében az ültető közeg felett 1-2 centivel vágjuk le a növényt, ez az első hajtása, ezt fogyasztjuk csak. Jelentős különbség még a növekedési időszak, ugyanis a csírákat 2-7 napos korukban, míg a mikrozöldeket 7-21 napos korukban takarítják be. A csírák sötétben növekednek, a mikrozöldeknek pedig szükségük van a napfényre.

Terjed az új szuperélelmiszer: te megkóstolnád?

Ezekben növényekben akár 40-szer több tápanyag van, mint a kifejlett, érett zöldségekben.

Miből lehet mikrozöldség?

Nagyon fontos, hogy mikrozöldségeket csak kezeletlen magokból lehet termelni. Szinte minden olyan növény esetében, amelyből létezik kezeletlen, vagy bio lehet mikrozöldséget termelni

- mondta az Agrárszektornak a termelő. Népszerűek például a borsó, retek, brokkoli, káposzta, és a különböző saláták is, de a fűszernövények körében is egyre gyakoribb ez a termelési mód.

A mikrozöldekben ugyanazok a beltartalmi értékek megtalálhatóak, mint a kifejlett növényekben, de sokkal koncentráltabban. Számos kutatás leírta már, hogy ebben az élettani szakaszban a vitaminok és ásványi anyagok többszörösen vannak jelen a kifejlett növényhez képest – például a vörös káposzta mikrozöldje akár hatszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint az érett káposzta, illetve egyes növényeknél a tápanyagtartalom akár harminc-negyvenszerese is lehet. A mikrozöldek gazdagok C- és E-vitaminban, cinkben, vasban, káliumban, magnéziumban, fehérjében és magas rosttartalmuk elősegíti az emésztést. Bármilyen magot is válasszunk, az íze a kifejlett zöldséghez hasonlít, de sokkal intenzívebb és karakteresebb.

Termelés menete

Én úgy látom, egyre többen foglalkoznak mikrozöldség termesztéssel

– vélekedett a Mikrozöldségfarm tulajdonosa. Hozzátette:

Azt veszem észre, hogy sokan elkezdik otthon csinálni a termelést, majd utána rájönnek, hogy ezt kis mennyiségben elég nehéz, mert nehéz megszerezni a megfelelő vetőmagokat, vagy éppen nagyon drága. A mikorzöldségek előállítása a csírákhoz képest sokkal munkaerőigényesebb is, a megfelelő közeg és a fény biztosítása is mind-mind plusz költségekkel jár. Azt is látom, hogy azok közül, aki már belevágott többen abbahagyják még mielőtt el tudnák kezdeni az értékesítést, mert kicsiben nem éri meg a költségek miatt. Ezért úgy gondolom, hogy a fennmaradás érdekében fontos a folyamatos növekedés, ha jó áron akarunk csomagolóanyaghoz, vetőmaghoz jutni. A mikrozöldség termelés nem olcsó mulatság

- tudatta lapunkkal Gyurcsik Nikoletta. A termelésnél nincs konkrét megkötés a termesztés menetére, mindenki egy kicsit másképp csinálja. A termelők többféle ültetőközeget alkalmaznak, otthoni környezetben még akár egy papírtörlő darab is megfelelő lehet. Általában elmondható, hogy a megfelelő ültetőközeg jó vízmegtartó képességű, porózus szerkezetű és laza.

Ellepték ezek a szuperélelmiszerek a boltokat: őrület, mi mindenre jók

A csíráztatott magvaknak és az azokból készült termékeknek fontos élettani jelentősége van.

Mindenkinek ki kell kísérletezni, mi a legmegfelelőbb számára. Virágföldbe is lehet ültetni, bár a virágföldben találhatóak olyan kórokozók, melyekre nem feltétlenül van szükségünk, a növényeknek pedig az első 2-3 hétben nincs olyan tápanyagokra szükségük, melyeket a földből nyerhetnének ki, ebben az élettani szakaszban a növény a vetőmagból kapja meg a szükséges tápanyagot és energiát

- mondta a termelő. Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, a tavalyi évben a Nébih Szupermenta programján belül a szakemberek több mikrozöldség termelő esetében is vizsgálatokat végeztek. A tesztben résztvevő termékeket a szakemberek11 helyről gyűjtötték be – 5 őstermelőtől, 2 egyéni vállalkozótól, valamint 4 cégtől –, és mindenhol helyszíni ellenőrzést is tartottak. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a technológia viszonylag egységes: zárt helyiségben (pl. termesztésre alkalmas szobában, üzemben, fóliasátorban), fém polcokon, műanyag tálcákban termesztik a mikrozöldeket, ahol LED világítást alkalmaznak.

Vannak, akik üvegházban vagy fóliasátorban nevelik a mikrozöldeket, így a növénykék természetes fény mellett növekedhetnek. A legtöbb esetben kókuszrostot vagy tőzeget használnak termesztőközegként, de előfordult kőgyapot, palántaföld, valamint saját keverék (tőzeg és komposzt) is.

Hogyan érdemes otthon termeszteni

Első körben mindenképpen olyan fajtákat ajánlanék, amik gyorsan növekszenek. Szinte bármelyik boltban lehet most már mikrozöldség vetőmagot venni, vagy vannak külön olyan mikrozöldségesek, akik kis vetőmagcsomagokat árulnak

- árulta el Gyurcsik Nikoletta. Általában ezekhez az ültetőcsomagokhoz van ajánlás is, például, hogy nem szabad túl sűrűn ültetni a vetőmagokat, mert akkor nagyon könnyen összerothadnak. Onnantól, ahogy megjelenik a penészesedés a tálcán, onnan nincs visszaút. A termelő úgy gondolja érdemes otthoni környezetben is kipróbálni a mikrozöldésg termesztést, de nagyon fontos a jó vetőmag beszerzése és a megfelelő termesztési körülmények kialakítása. Így érdemes mikrozöldséget termeszteni otthon:

1. A mikrozöldségeket cserépben is termeszthetjük, azonban ebben az esetben nagyobb a fertőzés kockázata. Alkalmazhatunk egyszer használatos, mikrozöldek nevelésére alkalmas tálak, de a magokat papírtörlőre, vagy vattára is vethetjük. Ha mégis föld mellett döntünk, lehet palántaföld, kókuszföld, kókusztégla vagy ültetőpárna. Földnél a magokat csak vékonyan kell betakarni, más közegeknél viszont nem szükséges takarás.
2. Lényeges, hogy csak csíráztatásra alkalmas vetőmagokat használjunk, és kerüljük a csávázott magokat, mivel azok felülete kezelve van.
3. Ajánlott a magokat 24 órára vízbe áztatni, mivel ez felgyorsítja a csírázási folyamatot.
4. A vetésnél figyeljünk a magok méretére, és ne helyezzük őket túl sűrűn egymás mellé, mert így nem jutnak elegendő fényhez, és a fiatal növények megnyúlhatnak.
5. A magoknak első körben 21-27 Celsius-fokra van szükségük.
6. Ügyeljünk a megfelelő nedvesség utánpótlásra, de túlzásba sem szabad esni, nem szabad hogy a magok a vízben álljanak.
7. Amint a magok kicsíráztak, helyezzük őket világos helyre, ahol legalább napi 16-18 órán keresztül napfény éri őket.
8. Figyeljünk a megfelelő páratartalomra. A nagyon magas páratartalom a növények rothadásához, gombásodásához vezethet.
9. Amikor a sziklevelek után az első levélpár teljesen kifejlődött, vágjuk le a növényt, és használjuk fel. A csírákkal ellentétben itt csak a gyökér nélküli növényi részt fogyasztjuk!