Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2024.11.04.) napon.

2024.11.04. hétfő: Túlnyomóan derült vagy fátyolfelhős lesz az ég, késő délelőttől északkeleten lehet átmenetileg vastagabb a felhőzet. Kora délelőttig ködfoltok előfordulhatnak. Csapadék nem lesz. Az északnyugati szelet az Észak-Dunántúlon időnként élénk lökések kísérik, másutt mérsékelt marad a légmozgás.

A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 10 és 15 fok között alakul, de északkeleten ennél pár fokkal hidegebb is lehet.
Késő este -2, +7 fok valószínű.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Frontátvonulás nem nehezíti a mindennapjainkat, de hétfőn a magasban hidegebb levegő áramlik a Kárpát-medence fölé, ezért azoknál, akiknek a neuro-hormonális rendszere nem működik „olajozottan”, azok hidegfront jellegű változásokat tapasztalhatnak. Ilyen változás lehet a fejfájás, migrén, nehézkes gondolkodás, vérnyomás csökkenése. Ezért a közlekedésben résztvevők fokozottabban figyeljenek!

A következő napon várható időjárás

2024.11.05 kedd: Az éjjel helyenként képződő párásság, köd, rétegfelhőzet megszűnését követően nagyrészt derült vagy fátyolfelhős, napos idő várható csapadék nélkül. Többnyire mérsékelt lesz a légmozgás, inkább csak a Kisalföldön élénkülhet meg a délkeleti szél. A hőmérséklet hajnalban -4, +4, kora délután 9, 13 fok között alakul.

Friss híreink:

Megéri belevágni: most komoly támogatást kaphat aki így gazdálkodik

Az EU 2030-ra célul tűzte ki, hogy mezőgazdasági területeinek 25 százaléka ökológiai művelés alá kerüljön. Magyarország 2027-re 10 százalékos arányt határozott meg, míg 2030-ra a biodiverzitási stratégia 15 százalékot irányoz elő. Jelenleg a hazai ökológiai területek nagy része legelő és szántóföld, ahol főként exportra termelnek, bár a gyümölcsök feldolgozása hazai szintén történik. Az ökológiai gazdálkodásban a szintetikus anyagok kerülése és a vetésforgó elősegíti a fenntarthatóságot, és segít a klímaváltozás elleni küzdelemben is.

Eddig rosszul hittük? Több magyar is igent mondana a rovarevésre

A rovarokat sütve, főzve, pirítva, szárítva, főételként és nassolni való formájában is fogyasztják a világ több mint száz országában, fenntarthatóságuk révén pedig várhatóan a mi étrendükben is teljesen új dimenziót nyitnak. Bár sokan még mindig undorodnak tőlük, a magyarok 27 százaléka már nyitott lenne arra, hogy megkóstolja ezeket az innovatív élelmiszereket. A változás élén a fiatalabb generációk állnak, akik nemcsak nyitottabbak az új ízek iránt, de a fenntarthatóság szempontjait is tudatosabban szemlélik, mint az idősebbek.

Alig ismerik ezt a titkot a földeken: pedig a növények sorsa múlhat rajta

A mikorrhizagombák szimbiotikus kapcsolatot alakítanak ki a növényekkel gyökereiken keresztül, mellyel segítik egymás tápanyagellátását. A növények cukrokat juttatnak a gombáknak, cserébe azok nitrogénnel, foszforral és egyéb tápanyagokkal látják el őket, így mindkét fél számára előnyös ez a folyamat. Az arbuszkuláris mikorrhiza gombák különösen elterjedtek, és egyes kutatások szerint akár 16 százalékkal is növelhetik a szántóföldi növények esetében a terméshozamot.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Így válhatnak arannyá Budapest mai szégyenfoltjai: óriási változás érik a fővárosban, százezreket érint

Társasházak, panelházak, lakóövezetek, majd új városrészek. Manapság, ha azt mondjuk új lakópark épül nemcsak házak szorosan egymásra épülő sokaságára gondolunk, hanem új szolgáltatásokra, parkokra, megújuló városnegyedekre. Kérdéses, hogy miért éri meg a beruházóknak, hogy az eladásra kínált lakásokon, épületeken túl a környékre is ekkora hangsúlyt fektessenek. Mi indította el ezt a változást és miért lehet jó ez a jövő lakásvásárlóinak?

Ez lenne az új remény?! A kínai autógyár húzhatja ki Szegedet az elbocsátások és a recesszió okozta sokkból

Kemény recessziós időszak vette kezdetét még tavaly Szegeden, ami egyfajta „csendes elbocsátási hullámot” generált. Az addig feszített, lokális munkaerőpiacon hirtelen ezrek kerestek munkát. Nem csoda hát, hogy 2024-ben az országos átlag alatt maradtak a bérek. Holott jelentős tudományos központtal bír, egyeteme számos innovatív kutatóintézetnek ad helyet, gazdasága mindig is kiemelkedő szerepet játszott. Mégis mi történik Csongrád-Csanád megyében, és az ország egyik legszebb és legélhetőbb nagyvárosával? A HelloVidék kérdéseire Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, valamint a Profession.hu szakembere válaszolt: