A tenyészidőszak csapadék- és hőmérsékleti értékei 2024-ben. A számok alapján elmondhatjuk, hogy a 2024. április–szeptemberi tenyészidő összesített csapadékmennyisége (1. táblázat) megfelel a sokévi átlagnak.

Április és június hónapokban a havi csapadékmennyiségek optimálisak voltak, elérték és meghaladták a sokéves átlagokat. Azonban a június-július-augusztus hónapokban (amely a termésképzésben legkritikusabb időszak) az elmúlt 8 évhez viszonyítva a legkevesebb eső hullott. Nem könnyítette meg a növények helyzetét, hogy a tenyészidőszak mindegyik hónapjának középhőmérséklete meghaladta a sokéves átlagot. Általánosan elmondható (helyi adataink is igazolják, 2. táblázat), hogy 2024 nyara nemcsak hazánkban, hanem globálisan és Európában is a legmelegebb volt.

A világon a január–szeptemberi globális felszíni hőmérséklet a 175 éves feljegyzéseket elemezve 2024-ben volt a legmelegebb (+ 1,28 °C), így 99,8 % az esélye, hogy 2024 lesz a legmelegebb évünk a Földön.

A kukoricanövények igazi próbatétele júliusban kezdődött, amikor egyáltalán nem hullott csapadék, rekordmagas hőmérsékletet mértünk és magas növekedési foknapértékek (3. táblázat) keletkeztek.

Mindez megmutatkozott a korábban kezdődő virágzásban, illetve a virágzási időszak lerövidülésében. Az éréscsoport átlagok nővirágzásait (vetéstől 50% ♀ eltelt napok száma) a 4. és 5. táblázat mutatja. 2024-ben a FAO 100 és FAO 400 virágzási átlagai között az öntözött parcellákon csak 5 nap telt el! Ez alapvetően befolyásolja majd a FAO-számításnál a 2024. évben elért értékeket.

Az elért terméseredményeket a 6. táblázat tartalmazza. Az öntözött és száraz parcellák között 2024-ben igazán jelentős különbség a nedvességtartalomban van.

Kísérleti területünk csepegtető öntözéssel ellátott. A tenyész­időszak során a kukorica vízigényének megfelelő mennyiségű öntözővizet juttattunk ki. Eredményeink a száraz és öntözött terület között nem rendkívüli nagyságban eltérőek, bár lényegesek. Ennek okát abban látjuk, hogy a tavaszi átlagos csapadékmennyiség mellett, a jó minőségű és észszerűen megmunkált talajon, a termesztési technológia minden elemét optimális időben és mennyiségben végeztük el. A rendkívüli mértékben változó környezetünkben kizárólag akkor lehet eredményes növénytermesztést végezni, amennyiben erre minden termelő kiemelt figyelmet fordít. Nem elhanyagolható az sem, hogy a legnagyobb termés elérése érdekében folytatott hajsza gazdaságilag soha nem tud megtérülni.

Fontos szót ejteni az optimális betakarítási időről, amelyre az idei év nagyon jó példa. Extrémnek minősíthető a szeptemberben lehullott 100 mm feletti csapadék, ez is az érésidők közötti eltérő időpontú betakarítást indokolja. A FAO 140–280 közötti éréscsoportot szeptember 11-én, a későbbieket szeptember 26-án takarítottuk be. Öntözött körülmények között a koraiak ekkor már 17,5–19,0% szemnedvességnél voltak, míg a későbbiek ezt az értéket még a szeptember végi betakarításnál sem érték el. Tetézheti a bajt, ha mindezen időjárás komoly széllel is párosul. A munkánk során vizsgáltuk a növények gombafertőzöttségét, illetve a penészek megjelenését a csöveken, de mértékadó nagyságú fertőzést nem regisztráltunk.

Az optimális betakarítási időt nagyon fontos elemnek tartjuk. Megcsúszott aratásnál nagyon komoly problémákkal szembesülhetünk, kiemelten a visszanedvesedés, a kártevők, és a gombabetegségek (1. kép) fellépésének következtében.

1. kép: kártevő kártétel és gombafertőzés csővégen

A megkésett betakarítás igazán nagy veszteséggel jár, úgymint termésveszteség és a gombafertőzés következtében biztosan magas toxintartalom. A 2. képen egy ilyen kukoricatábla részlete látható 2024. október 31-én térségünkben. És a további következmények sem elhanyagolhatóak, például vonzzák a vaddisznókat, amelyek majd „megszántják” a területet a lehullott csövek után turkálva.

2. kép: aratatlan kukorica 2024. 10. 31-én

Sorozatunk eredményeit összefoglalva kisbábolnai kis- és nagyparcellás kísérleteink alapján:

• a korai vetéssel és a nagyon korai hibridekkel kikerülhető a virágzás időszakában fellépő hősokk, ami alapvető a hibátlan összevirágzáshoz, így a csövek teljes egészében megtermékenyülnek és a szemek ki tudnak telni,
• a betakarítás korán megkezdhető, ezzel lehetővé válik, hogy az őszi kalászosok (jó esetben még repce) vetéséhez optimális időben el tudjuk végezni a talajmunkákat, magágykészítést,
• a szuperkorai és igen korai hibridek teljesítménye megfelelő, a köztermesztésbe vonásuk – ha részben is, de – indokolt.

3. kép: öntözött fajtakísérletünk Kisbábolnán

Kövessenek bennünket a Facebookon, ahol rendszeresen jelentkezünk aktuális eredményeinkkel, tapasztalatainkkal!

Szerző: Goór Szilvia, Takács Géza

Fotók: Takács Géza

(x)