Az amerikai aszálymonitor adatai szerint az USA és Puerto Rico területének több mint 45%-át sújtja aszály, míg a 48 összefüggő államban ez az arány eléri az 54%-ot. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Alaszka és Kentucky kivételével minden amerikai államban tapasztalható valamilyen mértékű szárazság. A probléma nem csupán a csapadékhiányból ered, hanem a szokatlanul magas hőmérsékletből is, amely gyorsan elvonja a nedvességet a légkörből és a talajból. Dr. Lifeng Luo, a Michigani Állami Egyetem környezettudományi professzora rámutat:
Az éghajlatváltozás mindkét irányban szélsőségeket okozhat. Amikor nagyon keményen esik az eső, nem igazán tud behatolni a talajba. Lefolyóvá válik, ami árvizeket eredményez.
Az aszály komoly gazdasági következményekkel jár. Kalifornia, amelynek gazdasága nagymértékben támaszkodik a mezőgazdaságra, 2022-ben 1,7 milliárd dollárnyi termésbevételtől esett el az aszály miatt. A probléma a vízi szállítást is érinti, ami végül magasabb árakhoz vezethet a fogyasztók számára. A helyzet kezelésére különböző intézkedéseket hoztak az érintett területeken. New Yorkban például Eric Adams polgármester arra biztatta a lakosokat, hogy ritkábban locsolják a gyepet, és "csak akkor öblítsenek, ha szükséges". Azonban a szakértők szerint ezek a lépések önmagukban nem elegendőek a probléma megoldásához.
A Nemzeti Integrált Aszályinformációs Rendszer figyelmeztet, hogy az aszályok növelik egy terület függőségét a talajvíztől. Az Egyesült Államokban a mezőgazdaságban és a háztartási vízellátásban felhasznált víz több mint 40%-a felszín alatti forrásokból származik, és a megnövekedett szivattyúzás veszélyeztetheti a készletek jövőbeli rendelkezésre állását. Dr. Luo hangsúlyozza:
Az aszályok hatással vannak a vízkészletekre, a mezőgazdaságra, a közlekedésre, ami összességében kihat a gazdaságra. Ahhoz, hogy széleskörű enyhülést érjünk el, rendszeres csapadékra van szükségünk, és ennek megszerzésére nincs egyszerű válasz.
A jelenlegi helyzet rávilágít a globális felmelegedés és az éghajlati válság súlyosságára, amelyet elsősorban az emberi tevékenység különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése idéz elő. A probléma megoldása átfogó, hosszú távú stratégiát igényel, amely figyelembe veszi mind a környezeti, mind a gazdasági szempontokat.