A Brown University biológusai vizsgálataik során olyan paradicsomfajtákat tanulmányoztak, amelyek a Fülöp-szigeteken, Oroszországban és Mexikóban őshonosak, és közös ismérvük, hogy a kivételesen meleg tenyészidőszakban is képesek teremni. A kutatás legfőbb kérdése az volt, hogy vajon mi teszi ezeket a fajtákat olyannyira ellenállóvá a hőséggel szemben. Ezzel a kérdéssel általánosságban már számtalan korábbi tanulmány foglalkozott, ez azonban az első, amely kimondottan a beporzás utáni eseményeknél próbált a dolgok mélyére ásni.
Az így felfedezett részletek nemcsak a hőhullámok gyakoriságának növekedése miatt érdekesek, hanem azért is, mert a kutatások szerint már 1 °C-os hőmérsékletemelkedés 2,5-16 százalékkal csökkentheti a terméshozamokat.
Kiderült, milyen időjárás vár a magyarokra: erre jobb lesz felkészülni
A hőszabályozás részleteit molekuláris és sejtszinten is megpróbáltuk feltárni. Próbáltuk azonosítani, hogy mit és hol kell javítanunk, hogy a kereskedelmi növényfajtákban ezeket célzottan alkalmazhassuk. Szeretnénk mindent megőrizni bennük, azt az egy szempontot kivéve, ami sebezhetővé teszi őket a szélsőséges hőséggel szemben
– mutatott rá Sorel V. Yimga Ouonkap, a Current Biology szaklapban közölt tanulmány egyik szerzője.
Az új eredmények azt mutatják, hogy a magas hőmérsékletnek való kitettség kizárólag beporzás után, a pollentömlő növekedési fázisában okoz jelentősebb változásokat a hőérzékeny paradicsomfajtáknál.
Miután erre fény derült, a kutatók a hőséggel szemben kimondottan toleráns Tamaulipas paradicsomfajtából származó pollentömlő molekuláris biológiai vizsgálatát is elvégezték, hogy pontosan meghatározzák a hőtűréssel összefüggő mechanizmusokat. Ezek pontos megismerése ugyanis lehetővé teszi, hogy a jövőben ellenállóbb paradicsomfajtákat hozzanak létre, a melegedő klímán is megőrizve azok terméshozamát. Az egyik hipotetikus forgatókönyv szerint ezt például egy olyan anyag segítségével lehetne elérni, amely az adott növény pollenjeit felkészítené a hőhullámokra. Bár ez a fajta manipuláció még messze van, a kutatók szerint egy ilyen eljárás rendkívül ígéretes lehet a jövőben.
Kell még egyáltalán termőföld a paradicsomtermesztéshez?
Ha a pollentömlő növekedési fázisában az időjárás-előrejelzés alapján két hétig tartó hőségre lehet számítani, akkor a gazdálkodó használhatna egy olyan terméket a növényeken, amely megváltoztathatná a génexpressziót, hogy a pollen végső soron ellenállóbb legyen a hőséggel szemben
– vetítette előre az eredmények alapján Mark Johnson, a Brown University kutatásban részt vevő biológusa.
