A "Mérlegen az EU-tagság 20 éve. Számvetés, felkészülés a jövőre a települési vízgazdálkodásban" elnevezésű konferencián a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a vízgazdálkodás magyarországi helyzetéről szólva kiemelte, nem dicsekedhetünk, van még bőven feladat, ugyanakkor elmondta, nálunk a csapvíz iható, a magyarországi folyók tisztábban hagyják el az ország területét, mint ahogy hozzánk érkeztek, és működik a vízügyi infrastruktúra.
Szólt arról, hogy a vízügynek 4240 kilométer töltést, 95 ezer kilométer ivóvíz- és 70 ezer kilométer szennyvízvezetéket kell folyamatosan karbantartania; egyúttal szorgalmazta a hálózat rekonstrukciójának felgyorsítását. A korábbi köztársasági elnök kifejtette: elindult az Alföldön, a Homokhátság területén az elsivatagosodás megállítása, a víz visszatartása, a vízpótlás. Elkészült hét tiszai víztározó, de háromra még szükség lesz. Jó minőségű vízzel kell ellátni a lakosságot, a mezőgazdaságot és az ipart.
Áder János szerint szükséges a vízügyesek bérfejlesztése, a képzés, valamint, hogy ez az ágazat a fiatalok számára is vonzó életpálya legyen.
Globális kitekintésként elmondta: ha a jelenlegi tempóban halad az emberiség, akkor az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntarthatósági célokat nem 2030-ra, azaz nem 15, hanem 63 év alatt fogjuk elérni. Áder János hozzátette, a kevés víz és a sok víz "drámáját" szemléletesen mutatja Spanyolország példája, ahol délre haladva egyre alacsonyabb a víztározók töltöttsége. A "spanyolok lába alól lassan elfogy a víz", lehetetlenné válik a mezőgazdasági termelés, ugyanakkor volt olyan települése az országnak, ahol néhány óra alatt fél méternyi eső esett - fogalmazott.