Vincze Miklós kifejtette, hogy amikor azt mondják, hogy a tudósok vizsgálják a klímaváltozást, és annak hatásait, általában nem az jut az emberek eszébe, hogy azt egy laborban egy igazi fizikai kísérletként is lehet modellezni. Mint mondta, a klímaváltozást a legtöbbször vagy úgy vizsgálják, hogy megnézik, mik a mérési adatok, vagy számítógépes modellezést alkalmaznak - olvasható az Infostart oldalán. A fizikus szerint ebben az esetben arról van szó, hogy le lehet modellezni a mérsékelt öv légkörzését egy olyan kísérletben, amelynek során egy forgatott tartály egyik oldalát fűtik, a másikat pedig hűtik. De miért is kell ezt csinálni? Mert az Egyenlítőn mindig meleg van, a sarkvidék pedig hideg, illetve délen mindig melegebb van, mint északon. Ez a hőmérséklet-különbség hajtja az áramlásokat - magyarázta a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fizikusa.

A Föld a Vénusz bolygóhoz vagy más égitestekhez képest viszonylag gyorsan forog, és e forgás következtében jönnek létre azok az eltérítő hatások, amelyeket az időjárás-jelentésekből, a műholdképeken kerek vonalakként láthatóak, és ciklonoknak, anticiklonoknak nevezik őket. Vincze Miklós és csapata azt vizsgálta meg, hogy mit lehet tudni a klímaváltozásnak arról a részéről, amely tulajdonképpen mindenkit érdekel, vagyis hogy miként fog módosulni az időjárás jellege?

A klímaváltozással kapcsolatban mindig arról hallunk, hogy a Föld átlaghőmérséklete hogyan változik, de valójában ami az időjárást befolyásolja elsősorban a mi vidékünkön, az az, hogy a sarkvidékek és az Egyenlítő közti hőmérséklet-különbség folyamatosan csökken, mégpedig azért, mert a sarkvidék sokkal jobban melegszik, mint az Egyenlítő, sőt ez a különbség négyszeres. Ez az, ami a légköri áramlásokat átrendezi

- figyelmeztetett Vincze Miklós.

Ezt "tesztelték" forgókádas kísérletben. Három kísérleti elrendezést is használtak, ezeket az alábbi városokban állították fel: Budapesten, Cottbusban (Németország) és Floridában (USA). A fizikus elmondta, hogy egy nemzetközi csapat állt össze, és arra voltak kíváncsiak, hogy egy ilyen egyszerű modell alapján meg fogják-e érteni, hogy az időjárás, illetve annak az előre jelezhetősége hogyan fog változni. Az jött ki, hogy amikor a hőmérséklet-különbség csökken, akkor romlik a jósolhatóság - ismertette a szakember.

Hogy a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása is ennek a megfigyelt jelenségnek köszönhetők-e, arról Vincze Miklós azt mondta, hogy ez attól függ, mit neveznek szélsőségesnek. Extrém meleg, extrém hideg, ami minden korábbi rekordot megdönt? A szakemberek tapasztalatai szerint ez nem a különbségcsökkenés miatt lehet, de emiatt egyre inkább megjósolhatatlanná válik, hogy milyen jelenségek következnek az időjárásban. Vincze Miklós hozzátette, hogy a kísérletek azért is fontosak, hogy az ember egyre többet tudjon, mi miért történik a bonyolult, sok tényezős éghajlati rendszeren belül.