A tudományos testületek elemzései szerint a klímaváltozás miatt súlyosbodnak az árvizek és aszályok, és egyre nő a károk mértéke - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke a Budapest Climate Summit rendezvényen hétfőn Budapesten. Áder János köszöntőjében elmondta: mérések bizonyítják, hogy jelentősen nőtt a kibocsátott szén-dioxid koncentrációja, amely többek között a földfelszíni hőmérséklet emelkedésére, a tengerek hőmérsékletének változására és a savasodására is hatással van. Hozzátette: az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, az utóbbi tíz év volt a legmelegebb, gleccserek tűnnek el, csökken az Antarktisz jégtömege.
A tengervízszint emelkedik, emiatt a század végére nagyjából 500 millió embernek elönti az otthonát a víz.
Súlyosbodnak az árvizek és az aszályok, és egyre emelkednek a károk: az EU-ban 2021-2023 között 162 milliárd euró volt a károk mértéke – mondta. A párizsi vagy későbbi megállapodások célkitűzései, az önkéntes nemzeti vállalások nem teljesültek, azokat szankcionálni nem lehet. A párizsi megállapodás sem a kibocsátás mértékét, sem a koncentráció nagyságát tekintve nem volt eredményes, nem hozott előrehaladást – összegezte. A két legnagyobb szennyező és legnagyobb finanszírozó, vagyis Kína és az Egyesült Államok miatt a finanszírozás bizonytalan, így kérdés, hogy ki fogja összeadni a 300 milliárd dollárt a fejlődő országok klímacéljainak teljesítéséhez a bakui klímakonferencia megállapodása szerint.
Mindenki kávézni akar, de hamarosan eltűnhet a termőterület fele
Éghajlat-változási konferenciák (COP-ok) egyedüli sikere a résztvevők számának emelkedése, Bakuban már 65 ezren vettek részt - mondta. Felvetette, vajon van-e értelme klímakonferenciákat szervezni, illetve tudnak e érdemben tárgyalni, és megállapodni bármiről. Azt javasolta, hogy G7 vagy G20-as keretben kell folytatni a tárgyalásokat - ez utóbbi országcsoport felel a kibocsátás 80 százalékáért -, akkor lehetne érdemi, végrehajtható, kikényszeríthető megállapodást kötni. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint 2024-ben és 2023-ban jelentős kibocsátáscsökkentést ért el az ország, a napenergia területén 7,4 gigawatt kapacitás épült ki. Az áramfogyasztás a 7450 megawatt-ot is elérte, de idén nyáron voltak olyan napok, amikor sikerült nettó exportot termelni áramból. Az egyik legmelegebb nyár volt az idei, majd árvíz jött, és a szélsőséges időjárási események problémákat okozhatnak az ellátás biztonságát tekintve - mondta az államtitkár.
Steiner Attila a tervek között említette, hogy a villamosítást növelni kell, mert az energiaátmenetben tisztább energiát jelent, mint a fosszilis források. A nukleáris energia az egyik fontos pillér, Magyarországon emellett meg kell oldani a megújulók tárolásának feladatát, illetve vizsgálják a vízerőmű létesítésének lehetőségét. A geotermikus energiában terveznek lépéseket tenni, ez segítheti a földgázfelhasználás csökkentését. Tervezik a biogáz stratégia kidolgozását is – mondta. Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke videós bejelentkezésében kiemelte: az időjárás hatásait mindenki saját bőrén tapasztalhatja, a viharok egyre intenzívebbek, szélsőségesebbek, a legutóbbi három hurrikán által okozott kár elérte a 300 milliárd dollárt.
Ez térdre küldheti Európát: sokkal nagyobb a baj, mint eddig hittük
A globális károsanyag kibocsátás folyamatosan növekszik – mondta. A zöld átmenetben ugyanakkor jó hírnek nevezte, hogy az EU villamosenergia-termelésének egyharmada megújuló forrásból származott idén az első fél évben. A magyar napenergia felhasználást hatszorosára sikerült növelni – jelezte. A kereslet csökkentésével sokkal több eredményt lehetne elérni szerinte az energiaátmenetben, mivel a teljes uniós kereslet fele a fűtés miatt keletkezik - jegyezte meg.
