Két évvel ezelőtt óriási volt a pánik a műtrágyaágazatban: elszálltak az árak, a nagy szereplők beszüntették a termelést, a termelőknek pedig nem akaródzott megvenni a műtrágyákat. Ekkor sokan attól tartottak, hogy áruhiány alakulhat ki a piacon, és gondok lesznek az ellátással. Ezekből a jóslatokból végül egy se valósult meg - jelentette ki Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. vezérigazgatója. A szakember a jelen helyzettel kapcsolatban viszont nem gondolja, hogy nőne a műtrágya-felhasználás, hiszen – amint arról Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója is beszámolt a konferencián - a legfrissebb adatok szerint Magyarországon a műtrágya felhasználás a 2023-24-es szezonban 51 százalékkal csökkent az EU 27-hez viszonyítva, ráadásul a hazai termelők soha nem használtak még olyan kevés nitrogén-műtrágyát, mint a legutolsó szezonban. Czina Ferenc szerint a magyar mezőgazdasági ágazat szereplői elfelejtettek hatékonyan termelni. A szakember úgy látja, hogy olyan nem lesz már, hogy 340 euró lenne a búza/kukorica tonnája, a gázárak viszont ismét elszállhatnak. De ha ez megtörténik, akkor a piacokon meg fog jelenni az LNG. Az infrastruktúra már megvan hozzá, csak a lélektani határt várjuk - jelentette ki az Agrolink Zrt. vezérigazgatója
Czina Ferenc problémaként említette azt is, hogy a magyar termelők nem szoktak és nem mernek változtatni a bevált sémákon: ha valakinek 100 egység műtrágya kell, akkor megveszi egyben, az általa ismert legalacsonyabb áron, pedig megvehetné először a harmadát az akkori legalacsonyabb áron, aztán megint és megint.
Isztin Ferenc, a Dombegyházi Agrár Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy nekik az az érdekük, hogy legyen forgalom, a gazdáknak pedig az, hogy legyen műtrágya. A szakember elmondta, hogy amíg Nyugat-Európában megközelítőleg 2-szer annyi műtrágyát használnak fel, mint nálunk, és sok nyugat-európai gazdálkodó már Magyarországra tette át a működését, addig Békés megyében szinte csak magyar gazdák vannak. A térségben ugyanakkor ez elmúlt 3-4 évben rendkívüli méretű visszaesés volt, mind a vásárlások, mind a felhasználás terén. Isztin Ferenc szerint orosz rulett az, ha a termelők nem használnak műtrágyát, mert meg fog látszódni a terméseredményeken. A talajok feltöltése hatóanyagokkal nem kis idő, minimum 3-5 év. A szerves trágyákat illetően a szakember elárulta, hogy amelyik táblára juttattak ki belőle, ott 1 tonnával magasabb volt a hozam.
Rácz Zoltán, az IKR Agrár Kft. megbízott cégvezetője úgy látta, hogy a kereskedőnek akkor jó, ha a termelőnek is jó. Mert ha a gazdának ha profitja van, akkor meg tudja vásárolni a drágább műtrágyát is. A szakember rámutatott, hogy műtrágya nélkül nem lehet eredményesen termelni Magyarországon, a felhasználás és a terméseredmények korrelációban vannak egymással. Rácz Zoltán szerint amikor 340 euró volt a földgáz, akkor pánik volt, amit a piac akkor túl is reagált. Azóta viszont magasabbra került az ingerküszöb. A szakember szerint biztos, hogy lesznek ingadozások, de a hullámok ki fognak egyenlítődni, 60 ezer forintos műtrágyaárak és a 20 eurós földgázárak viszont nem fognak már visszatérni.
Rácz Zoltán úgy vélte, hogy az elmúlt 3 év rákényszerítette a termelőket a változásra. Sokan vannak, akik a felhasználáshoz közeledve az utolsó pillanatban vásárolnak, emiatt nagyon elnyúlt a szezon a piacon.
Varga Csaba, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadója és fejlesztési főmunkatársa szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni azt, hogy stabilizálódott a piac, mert a helyzet ennél bonyolultabb. A szakértő emlékeztetett, hogy a műtrágya árát az alapanyagául szolgáló földgáz ára befolyásolja, ami a szeptemberi 35 euróról decemberig 49 euróra nőtt, pedig még nincs is hideg tél. Ez a 49 euró még csak a tőzsdei ár, azt a földgázt még ide is kell hozni, fel kell dolgozni, ezért végül olyan 65-66 euró lesz az ára. Varga Csaba arra is rámutatott, hogy amíg békeidőben az alapanyagár az előállítási költség 80%-át tette ki, ez most inkább 50-55%, mert rárakódott sok más költség is. A szaktanácsadó beszélt arról is, hogy az igaz, hogy Nyugat-Európában műtrágyából többet használnak fel, de szerves trágyából is, és ez látszik a hozamokon is. Végső soron tehát azon fog eldőlni a verseny, hogy ki tud hatékonyabban műtrágyázni. A szakember szerint Magyarországon 1990-es évektől a 2010-es évekig bezuhant a műtrágya-felhasználás, vagyis a talaj készleteit használtuk fel. Egyszerűen elfelejtettük a hatékonyságot – vélte Varga Csaba.
A szakember szerint ugyanis bármilyen körülmények között akkor lehet jó árakat elérni, ha hatékonyan termel az ember. Ha ezen nem tud változtatni, akkor nagyon ki van téve a környezet változásának. Azt azonban senki mondhatja, hogy nem használ fel műtrágyát, és fele annyi lesz a termése, mert ezzel csak vesztesége lesz. Varga Csaba szerint az időben elszórt vásárlás jó ötlet lehet.
Mi várható 2025-ben a műtrágyapiacon az árak tekintetében?
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a következő időszakban euró alapon, felhasználási szinten lassú növekedés várható. Ebben lehetnek kisebb kilengések, de ezek vissza fognak állni egy egyensúlyi állapotba. Varga Csaba szerint ahogy haladunk a felhasználás irányába, úgy lesz egyre drágább a műtrágya. A szakember végezetül rámutatott, hogy az olcsóbb megoldás mindig egyben a drágább megoldás is, mivel aki itt akar spórol, az később és máshol fogja ennek megfizetni az árát.
