Bár számtalan egérfajt ismerünk, a güzüegér viselkedése több szempontból is rendkívül egyedi. Az egyik ilyen az, hogy párokat alakít ki, azaz a fajra jellemző a monogámia, ami az emlősök csupán néhány százalékánál fordul elő. A sírig tartó hűséget a hímek és nőstények olyannyira komolyan veszik, hogy utódaikat is közösen nevelik, sőt a nőstények igen agresszíven reagálnak, ha egy másik nőstény vet szemet életük párjára – avat be a fajjal kapcsolatos érdekességekbe Katona Krisztián, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense.
Nyár végén, ősz elején, amikor az idő hűvösre fordul, a güzüegér óriási munkába kezd: a környéken talált különféle magokból, növényi részekből, kalászokból néhány hét alatt olyan hordásokat épít, amelyek alakja ovális, elnyújtott, méretét tekintve pedig 1-1,5 méter széles és mintegy 30 centiméter magas. Mivel egy élőhelyen számtalan güzüegér élhet, az épített hordásokból hektáronként akár tíz-ötven, de akár száz darab is lehet.
Vadkamerákkal is megfigyeltük, hogy megállás nélkül sürgés-forgás van, így az éjjel aktív egerek néhány hét alatt rengeteg magot tudnak összehordani a környékről. Előbb-utóbb ez a halom szépen elkezd növekedni, aztán lesznek olyan példányok, amelyek elkezdik a hátsó lábukkal kaparászva feltolni rá a földet. Különös munkamegosztás is van köztük: ha például öten vannak, akkor közülük csak kettő-három dolgozik
– mutatott rá a szakértő. Hozzátette: a szorgosan összehordott 10-50 liternyi mag tehát kívülről nem látható, a güzüegérnek ugyanis még arra is van gondja, hogy nagyjából tíz centiméternyi földdel letakarja. Ha pedig minden készen áll, beköltözik a hordás alá és ott tölti a telet. Ha mostanában végig megyünk az M1 vagy M3 autópályán, a még be nem szántott területeken szétszórva láthatjuk is ezeket a kis halmokat.
Különleges rágcsáló bujkál a magyar földekben: durva, hogy néz ki
A güzüegerek a téli időszakban lent vannak a föld alatt nagyjából fél méterrel. Tulajdonképpen ez az ő téli kuckójuk, amiben több járat is van. Régebben azt gondolták, hogy a rengeteg mag arra szolgál, hogy ebből lakmározva élik túl a telet, Altbäcker Vilmos kutatócsoportjának eredményei azonban arra utalnak, hogy a güzüegerek főleg kétszikűeket fogyasztanak, a felhalmozott magok, növényi részek azonban főleg egyszikűekhez tartoznak. A felmérések alatt nem is nagyon láttak olyan járatokat, amik direkt a magok közé vezetnének. Jelenleg a valószínűbb opció az, hogy a hordás inkább szigetelő funkciót lát el és fűti őket
– hangsúlyozza a szakértő. Mint mondta, egy hordásban akár négy-öt szülőtől származó utódok is lehetnek együtt, a felnőttek azonban általában nincsenek köztük, így ők nem élik túl a telet. És ha már itt tartunk, az is nagyon különlegesnek számít, hogy ilyenkor télen ennyire szociálisak, párkeresés után pedig monogámiára váltanak.
A güzüegérrel kapcsolatos érdekességek körét bővíti az is, hogy ez a rágcsáló az egyetlen olyan emlősfaj, amit Magyarországon írt le egy magyar kutató: Petényi Salamon a Pest vármegyei Felsőbesnyő térségében begyűjtött példányok alapján mondta ki, hogy egy önálló fajról van szó. A fajt egyébként sokáig a házi egér alfajának tekintették, később azonban világossá vált, hogy a güzüegér és a házi egér csupán nagyon közeli rokonok.
Idegen állatok terjednek Magyarországon: egyre többen vannak, lépni kellett
Ellenség vagy szövetséges?
A güzüegér elterjedési területének nyugati határa nagyjából a Kárpát-medence területére tehető, ettől keletre és délkeletre azonban Romániában, Bulgáriában, Horvátországban, Montenegróban, Macedóniában, Szlovákiában és Ukrajnában is előfordul. Mivel alapvetően sztyeppei fajnak számít, a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó intenzív tájátalakítás következtében állományai valamelyest csökkentek.
Mint azt Katona Krisztián az Agrárszektornak elmondta, a szántóföldeken található hordások zömét gyakran beszántják a gazdák, így a güzüegér többnyire a szántók peremén vagy a felhagyott területeken talál menedéket. Az itt megmaradt hordások azonban nemcsak az apró rágcsáló túlélése szempontjából fontosak, hanem később igazi biodiverzitás-forrófoltokká is válhatnak. Az elrejtett magok ugyanis bőséges lakomával szolgálnak számos rovar és madár számára, és olyan növények nőhetnek ki belőlük, amelyek értékes élőhelyet biztosítanak például az ízeltlábúak számára. Maguk a hordások ráadásul kényelmes kilátópontként is funkcionálnak, ahonnan a ragadozók könnyen belátják a környéket.
És ha úgy vesszük, a güzüegér egyben egy természetes gyomirtó is. A magok összehordásával ugyanis korlátozni, lassítani tudja a gyomnövények terjedését, ha pedig a hordásokba összegyűjtött magokat mi magunk visszük el a területről egy vödörben, akkor erre még rá is tudunk segíteni.
