A Magyar Innovációs Szövetség 1990 óta működő független szervezet, amely az innováció gazdaságélénkítő szerepét helyezi a középpontba – ismertette Bőthe Csaba, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója. Tagjai között kutatóintézetek, egyetemek és vállalkozások is szerepelnek, jelenleg mintegy 250 szervezet képviseli magát. Célja, hogy a szellemi termékek megvalósuljanak, gazdasági és társadalmi hasznot hozzanak. Az előadó kiemelte, hogy az Innovációs Szövetség az állandó megújulásra törekszik, hiszen a fejlődés alapját ebben látja, illetve tevékenységeik között említette a Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat és az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát. Az előbbi évente díjazza a legjelentősebb innovációkat, az Olimpia pedig a 14–19 éves fiatalokat célozza.
Bőthe Csaba elmondta, hogy a regionális igazgatóságok biztosítják az együttműködést a helyi kutatóintézetek és cégek között. A Szövetség szolgáltatásai, mint a hírlevelek és a tanácsadások, támogatják a tagokat a pályázatokon való részvételben. Új kezdeményezéseik között szerepel a KKV Innofórum és az ISO 56001 innovációs menedzsment támogatása. Az Innovációs Szövetség célja, hogy tovább erősítse Magyarország innovációs ökoszisztémáját, miközben tagjainak jelentős előnyöket biztosít.
Digitalizáció elejétől a végéig
A digitalizáció kezdetei és folyamata napjainkra a mezőgazdaságban is egyre fontosabb szerepet kapott. Ahogy Kövesdi József, az Okosfarm ügyvezető igazgatója megfogalmazta:
A tapasztalati gazdálkodás helyett adatalapú gazdálkodással dolgozzunk.
Ez a szemlélet vezeti cégét is, amely az ipari tapasztalatokra alapozva 2016-ban kezdett el az agrárium számára informatikai rendszereket fejleszteni. Munkájuk célja, hogy a gazdák számára olyan megoldásokat kínáljanak, amelyek a legkorszerűbb technológiát felhasználva segítik a hatékonyabb működést és a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelését. Az agrárdigitalizáció kihívásaira adott válaszok alapja az adatok gyűjtése, vizualizálása és vezérlések kialakítása. Az Okosfarm által fejlesztett automatizált rendszerek, mint például az állatjóléti berendezések és energiamonitoring, jelentősen csökkentik a munkaterheket, miközben növelik az üzembiztonságot. Az előadó bemutatta, hogy egy olyan létesítmény, amely korábban nagy létszámú személyzetet igényelt, ma már akár két ember által is hatékonyan működtethető. Kövesdi József ismertette, hogy az automatizálás révén valós időben összevethető a tejhozam és az energiafogyasztás, ami nagyban segíti a gazdaságos működést.
A digitalizációnak nincs vége, mindig újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg.
- vélekedett a szakember.
Az agrárszektorban az adatalapú döntéshozatal jelentős átalakuláson megy keresztül, amelyben a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik. Késmárki Benedek, a ChatMetis Kft. ügyvezetője szerint az egyik legnagyobb kihívás az adatintegráció hiánya.
A legnagyobb probléma mindig az adatintegráció hiánya szokott lenni
– hangsúlyozta előadásában. Az adatok elérhetőek, de sokféle helyen tárolódnak, ami megnehezíti az egységes elemzést és a megalapozott döntéshozatalt. A másik nagy kihívás a gyors döntések szükségessége, hiszen az agráriumban az időjárás és a piaci árak gyors változása megköveteli a valós idejű információfeldolgozást – ismertette. A ChatMetis egy innovatív eszköz, amely az adatokat szöveges utasítások alapján képes feldolgozni és vizualizálni. Ez a megoldás kiküszöböli az elemző szoftverek bonyolultságából adódó nehézségeket.
Nem kell semmiféle programozói tudás a használatához, mert csak szövegesen kell instruálni
– emelte ki a szakember. Az eszköz lehetővé teszi, hogy a felhasználók komplex adatbázisokból gyorsan nyerjenek ki információkat, legyen szó terméshozamokról, időjárási adatok összevetéséről vagy más, döntéstámogató elemzésekről. Ezáltal az agrárszektor döntéshozói hatékonyabban kezelhetik az erőforrások hiányát és a gyors reagálás szükségességét. Az előadás zárásaként az előadó hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán technológiai újítás, hanem szemléletmódváltást is igényel. A ChatMetis bevezetése túlmutat egy szoftvervásárláson, mivel az adatalapú döntéshozatal és a mesterséges intelligencia integrálása egy újfajta gondolkodást és működési módot jelent. Ez az irány nemcsak a jelenlegi kihívások leküzdésére ad választ, hanem a jövő agrárszektorát is fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teheti.
Sikér nélkül, sikeresen.
Némedi Erzsébet. az Expedit Nodum K&F Ügynökség alapítója, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mentes munkacsoport alelnöke előadását azzal kezdte, hogy a történet, amely a gluténmentes termékek iparának innovációjáról szól, a 2023-as OMÉK Élelmiszeripari Innovációs Díját elnyerő gluténmentes cipóval indult. Ez a díj egy rendkívül nehéz iparág teljesítményét ismeri el, mivel a gluténmentes kenyerek fejlesztése komoly kihívást jelent. A glutén, mint fehérje, alapvetően biztosítja a kenyér puhaságát és rugalmasságát, így ennek helyettesítése összetett feladat. Az iparág célja nemcsak a cöliákiások és gluténérzékenyek igényeinek kielégítése, hanem az egészségtudatos fogyasztók számára is minőségi termékek biztosítása.
A jéghegy csúcsát látjuk csak
– mondta a gluténérzékenységről, utalva arra, hogy számos érzékenység még nem diagnosztizálható pontosan. A gluténmentes termékek piaca dinamikusan növekszik, amit az európai előrejelzések is alátámasztanak. Az innovációk közé tartozik a fehérjedúsítás alkalmazása, alternatív lisztek, például hajdina vagy amaránt használata. Ezek az eljárások javítják a termékek szerkezetét, ízét, és biológiai hasznosulását. A piaci trendek közé sorolhatók a cukor- és szénhidráttartalom csökkentésére irányuló fejlesztések, valamint a növényi alapú és fagyasztott termékek térnyerése. Egyre nagyobb figyelmet kapnak az olyan összetevők is, mint a chia mag, amely vízmegkötő képessége révén helyettesítheti a hagyományos sűrítő anyagokat.
Az alternatív lisztek – például tápióka, rizs, köles vagy mandula – mellett innovatív megoldásokat kínálnak gyümölcs- és zöldséglisztek, amelyek antioxidáns-tartalmukkal emelik a termékek tápértékét. Új irányként jelentkeznek a mikroalgák és gombák, valamint az oligoszacharidok, amelyek a rosttartalom növelésében játszanak szerepet. A szakember kiemelte az élelmi rostok fontosságát az egészségtudatos táplálkozás is. Az ipar folyamatos fejlődése és az innovatív megoldások széleskörű alkalmazása ígéretes lehetőségeket nyit a gluténmentes termékek piacán, egyúttal megválaszolva a vásárlók egyre növekvő elvárásait.
Amikor buborékokra gondolunk, a pezsgőben vagy szódában lévő buborékok jutnak eszünkbe, pedig a valódi áttörést a láthatatlan, nanoméretű buborékok jelentik
– kezdte előadását Schneider Tamás, a Greenwave Technology Kft. ügyvezető-tulajdonosa. A nanobuborékok olyan gázbuborékok, melyek mérete mindössze 50-150 nanométer, és az emberi szem számára láthatatlanok. Különleges tulajdonságaik – mint a stabilitásuk és negatív töltésük – miatt a folyadékban egyenletesen oszlanak el. A nanobuborékok elképesztő felületnövekedési potenciállal bírnak: egy milliméteres buborék nanoméretűre bontva több ezer négyzetméternyi felületet eredményez.
Minden olyan területen alkalmazható, ahol öntözéses gazdálkodást folytatnak.
E technológia már bizonyított a vízkezelésben, szennyvíztisztításban és az élelmiszeriparban, de most a mezőgazdasági alkalmazás lehetőségeire is fókuszálnak. A nanobuborékok elősegítik a víz oxigéntartalmának növekedését, javítják a tápanyagfelvételt, csökkentik a fertőzés kockázatát, és támogatják a talaj egészséges mikrobiomjának fenntartását.
A technológia nemcsak a növények, hanem az agrártermelők számára is előnyös. A hozamnövekedés elérheti a 10-20%-ot, rövidebb termesztési ciklusokkal és jobb minőségű termékekkel - ismertette az előadó. Emellett a beltartalmi értékek javulása és a termékek polcon tarthatóságának növekedése is kimutatható. A Greenwave Technology Kft. háromféle terméket fejlesztett, amelyek könnyen integrálhatók az öntözőrendszerekbe, energiahatékonyak és fenntarthatóak. A nanobuborék-technológia tehát új dimenziót nyit az agráriumban, miközben hozzájárul a környezetbarát gazdálkodáshoz.
A baromfihús nagyüzemi termelésének egyik legfontosabb tényezője a madarak testsúlyának pontos és folyamatos mérése. Alexy Márta agrármérnök előadásában elmondta, hogy a Birdwatcher nevű magyar fejlesztés forradalmasítja ezt a folyamatot, kameraképek elemzésével és mesterséges intelligencia alkalmazásával biztosítja a valós idejű adatokat. Az innováció az Óbudai Egyetem kutatói és az agráriumban tevékenykedő partnerek együttműködésének eredményeként született meg.
Az algoritmus képes megtanulni a madarak helyzetét és viselkedését, a kézi mérések helyett automatizált, hiteles információkat nyújtva
– hangsúlyozta Alexy Márta. A jelenlegi mérési módszerek, mint a kézi mérések és a függesztett madármérlegek, korlátozott pontosságúak és körülményesek. A kézi mérések során csak a madarak egy kis részét lehet megvizsgálni, miközben állatjóléti és egészségügyi kockázatok is felmerülnek. A digitális mérlegek szintén nem tökéletesek, mivel önkéntes használatukból adódóan a mérési reprezentáció torzulhat, különösen a hízlalási periódus végén. A Birdwatcher azonban új távlatokat nyithat: a kamerák és a mesterséges intelligencia ötvözésével az egész állomány adatai pontosan, valós időben elemezhetők, és az öntanuló rendszer tovább optimalizálható.
Az új technológia nemcsak a gazdálkodók számára nyújthat gyors és pontos információkat a baromfik súlyáról, hanem a vágóhidak számára is előnyös, mivel segíti a termelési tervek pontosabb előkészítését. A Birdwatcher projekt nem csupán a súlymérésben ígér előrelépést: a kutatók már a madarak viselkedésének és mozgásmintáinak elemzésén dolgoznak, amely az állatok egészségének és jólétének további javítását célozza. Az innovációt már több díjjal is elismerték, ami azt bizonyítja, hogy a "mesterséges intelligencia és az agrárium találkozása hatalmas lehetőségeket rejt".
