Más területekhez hasonlóan a kávétermelő régiókban is egyre súlyosabban érződnek a globális felmelegedés hatásai. Miközben 25 évvel ezelőtt még sokkal könnyebb volt kávét termeszteni, mostanában évről évre később kezdődnek az esőzések, a hőmérő higanyszála pedig egyre magasabbra kúszik, ami a kávébabok minőségére és a termésmennyiségre egyaránt negatív hatást gyakorol – írta meg az Euronews.
A beszerzési szakértők szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2024-ben ilyen drasztikusan nőtt a kávé ára. Míg Vietnamban a hosszan tartó hőhullámok, addig Brazíliában a heves esőzések okoztak károkat a termésben, ami kávéhiánytól való félelmet és áremelkedést idézett elő a globális piacokon.
A Zurich University of Applied Sciences tanulmánya a fentiek kapcsán igen borús jövőképet fest, az eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a következő évtizedekben sem lesz könnyebb a helyzet. Úgy tűnik, hogy 2050-re a jelenleg kávétermesztésre használt területek fele alkalmatlanná válhat erre a célra, ami nemcsak a gazdálkodók megélhetését sodorja veszélybe, hanem mindazokat is mélyen érinti, akik számára egy csésze kávé a mindennapok fontos és elengedhetetlen része.
A kávé különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, mivel nagyon érzékeny a hőmérsékletre. A szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárás pedig nemcsak több kártevőt és gyorsabban terjedő betegségeket okoz, hanem elmélyíti a szegénységet és az egyenlőtlenséget, továbbá veszélyezteti a gazdák képességét a jövőbeni gazdálkodásra. És bár a magasabb kávéárak előnyösnek tűnhetnek a kávétermelők számára, a valóság gyakran egészen más. A hirtelen árhullámok ugyanis – különösen a szerződés rögzítése után – hatalmas terhet róhatnak a kávészövetkezetekre, illetve szerződésszegéshez, bírságokhoz és természetesen a reputációnak okozott károkhoz vezethetnek. Emellett, bár a gazdák átmenetileg többet kapnak a kávéjukért, meg kell küzdeniük a növekvő termelési és munkaerő-költségekkel is
– magyarázta Max Milward, a Fairtrade Alapítvány beszerzési menedzsere.
Hozzátette: az alapítvány egy közelmúltban készített tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a kisbirtokos kávéfarmok fenntarthatóbbak, mivel általában kevesbé gépesítettek, kevesebb energiát használnak és kevésbé járulnak hozzá az erdőirtáshoz. Emellett a kisbirtokos kávétermelők sok esetben aktívan tesznek is azért, hogy csökkentsék a klímaváltozáshoz kötődő káros hatásokat, így egyikük például egy olyan faiskolát hozott létre, ahol különböző kávéfajtákat tesztelnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a minőség szempontjából. Szakértők szerint az ilyen és ehhez hasonló törekvések a kávétermesztés jövőjét is jelenthetik.