A 19. századi Írországban mintegy egymillió ember halálát okozó burgonyavész kórokozójának eredete hosszú ideje foglalkoztatja a kutatókat. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatócsoportja által végzett vizsgálat a mikroba és közeli rokonai teljes genomját elemezte, és az eredmények egyértelműen a dél-amerikai eredet mellett szólnak. Jean Ristaino professzor, a kutatás társszerzője hangsúlyozta: a DNS nem hazudik, a genetika kimutatja az ősiséget abban a régióban. A professzor hozzátette, hogy ez a következtetés összhangban van a történelmi dokumentumokkal is. Az 1845-ös európai és amerikai járvány idején már voltak jelentések arról, hogy a betegség ismert volt az andoki burgonyatermesztő őslakosok körében.
Először indul ilyen szakképzés Magyarországon: merészet húzott a MATE
A Plos One folyóiratban megjelent tanulmány részletesen bemutatja, hogyan végezték el a kutatók a dél-amerikai és mexikói mikrobák genomjának elemzését. Az eredmények azt mutatják, hogy a mexikói populációk a legfrissebbek, ami ellentmond annak a feltételezésnek, hogy Mexikó lenne a kórokozó eredeti származási helye. A kutatás egyébként gyakorlati jelentőséggel bír a mai mezőgazdaság számára.
Meglepő hírek érkeztek a burgonyáról: ezt sokan nem gondolták volna
A burgonyafertőzés továbbra is komoly fenyegetést jelent a globális élelmezésbiztonságra. Európában már megjelentek a fungicideknek ellenálló törzsek, ami új kihívások elé állítja a termelőket és a kutatókat egyaránt. Ristaino szerint a hosszú távú megoldást a nemesítés és esetleg a génkezelt burgonya jelentheti. Dr. David Cooke, a James Hutton Intézet burgonyafertőzés-szakértője üdvözölte a kutatást, de rámutatott, hogy még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. A kórokozó eredetével kapcsolatos vita egyik fő oka, hogy a dél-amerikai populációknál az ivartalan szaporodás a jellemző, míg a mexikói populációknál többnyire az ivaros.
