Pócsi István, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar egyetemi tanára elmondta, hogy mára mindenki érzékelheti a klímaváltozás kellemetlen hatásait. Ennek ellenére még mindig relatíve szűk teret kap a médiában az egyik legfontosabb ezzel összefüggő élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi probléma, a rákkeltő és immunrendszert gyengítő aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő folyamatos térnyerése Európában, így hazánkban is - olvasható a Debreceni Egyetem hivatalos oldalán.
Az aflatoxinok minden korosztályt veszélyeztetnek, de különösen veszélyesek a fejlődésben lévő gyermekekre nézve. Ezért úttörő jelentőségű volt a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársainak 2018 és 2023 között megvalósított közös projektje
- mondta el Pócsi István.
A nemzeti kiválósági program támogatásával megvalósított projekt eredményeképp megállapították, hogy a magyar lakosságot jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat jelenleg nem fenyegeti a tejtermékláncon keresztül, a takarmány- és élelmiszerlánc folyamatos ellenőrzése az aflatoxinokra nézve mindenképpen indokolt és javasolt. A professzor beszélt arról is, hogy a nemzeti kiválósági programnak köszönhetően a konzorciumi partnerek olyan képességekre tettek szert (mikroparcellás fertőzési kísérletek, analitikai módszer-, továbbá mikotoxin-hatástalanító és -prevenciós technológiafejlesztések, genomikai és metagenomikai vizsgálatok, genetikai tanulmányok), melyek révén a legszélesebb spektrumú mikotoxin-kutatások magas színvonalú elvégzésére vállalkozhatunk hazánkban.
Reményeink szerint ezen a kritikus fontosságú területen együttesen meg tudunk majd felelni a klímaváltozás által támasztott jelenlegi kihívásoknak. A közös konzorciális siker talán legfontosabb eredménye az, hogy a projekt eredményes kidolgozása révén sikerült beilleszkednünk a nemzetközi mikotoxin-kutató közösség azon erőfeszítéseibe is, hogy közösen hatékonyan tudjuk kezelni a mikotoxin problémakört mind az EU-ban, mind világszerte
- tette hozzá Pócsi István.
Az együttműködő partnerek legújabb közös sikere az, hogy felkérést kaptak az időközben már elnyert, az Európai Horizont programnak köszönhetően decemberben elindult MYMATCH kutatási és innovációs projektbe (HORIZON-CL6-2024-FARM2FORK-01-4 MYMATCH MYcotoxin MAnagement platform To face Climate change impact on food safety and Human Health. Konzorciumvezető: Paola Battilani, Università Cattolica del Sacro Cuore Piacenza, Olaszország).
A projektben a Nébih mellett konzorciumi partner a Debreceni Egyetem tulajdonában lévő Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft. is. A projekt magyarországi szakmai vezetője Pócsi István, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Nébih részéről a szakmai munkát Nagy Attila, az Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság igazgatója koordinálja. A projekt egyik kiemelt feladata az éghajlatváltozási forgatókönyveken alapuló prediktív modellek tökéletesítése a mikotoxinok európai élelmiszerrendszerekben való előfordulásának előrejelzése érdekében.
Szűcs Imre, az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az a projekt egy remek lehetőség a gazdálkodók tájékoztatására és edukációjára is. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszternek többek között az is a feladata, hogy a projektben keletkezett eredményeket és előrejelzéseket megismertesse minél szélesebb körben a magyar és európai uniós gazdákkal is.
Hazánk agráriumában mind a búza, mind a kukorica igen jelentős szerepet tölt be, ezért is fontos számunkra, hogy kutatóinknak sikerült egy ilyen fontos projekthez csatlakozniuk, amely gyakorlatilag egész Európán keresztül vizsgálni és elemezni fogja ezen penészgombák terjedését
- ismertette Szűcs Imre.
A 2024 decemberében indult MYMATCH HORIZON EUROPE projekt kidolgozásában kilenc európai ország tizenkét partnerintézménye vesz részt. Mivel a klímaváltozás jelentősen elősegíti a növényi kórokozó, mikotoxinokat termelő penészgombák elszaporodását és ezáltal az egészségre káros mikotoxinok belépését az élelmiszer-ellátási láncba, a MYMATCH projekt célul tűzte ki a napjainkban megfigyelhető éghajlatváltozásnak a kukoricában, búzában, paradicsomban és diófélékben gyakran előforduló penészgombákra és az ezek által termelt mikotoxinokra gyakorolt hatásának a feltérképezését.
A magyar kutatók a kukorica és a búza szemestermények monitorozásában és az ehhez kapcsolódó kutatásokban - például Aspergillus és Fusarium fajidentifikációk, mikotoxin meghatározások - vállaltak jelentős szerepet.
