A 2024-es év nehéz volt azok számára, akik mezőgazdaságból élnek, így a termelőknek, kereskedőknek, fajtatulajdonosoknak, terménykereskedőknek és a felhasználóknak is. Ugyanakkor nem kezdődött rosszul a szezon, hisz a csapadék mennyisége az év első időszakában jellemzően megfelelő volt, a nagyobb gondok azonban a nyári aszállyal kezdődtek: Bács-Kiskun, Pest, Békés, és Csongrád megye területén ez már a harmadik, helyenként a negyedik olyan év volt, amikor a csapadék mennyisége nem érte el az elvárható szintet.
A búzatermések ugyan jellemzően jól sikerültek, de a repcék már nem. A napraforgónál nem annyira a szárazság, mint inkább a kórokozók okoztak gondot, viszont a kukorica termésmennyisége az aszály következtében helyenként katasztrofális volt, amit a toxinprobléma tovább súlyosbított. Ennek ellenére országos szinten 2024 még így is jobbnak bizonyult, mint a 2022, mivel a kukoricatermés problémái most nem voltak országos szinten jellemzők, inkább csak lokálisan fordultak elő
- tudtuk meg a RAGT-tól.
Ez a növény lehet a magyar földek nagy nyertese?
A két legjelentősebb kihívást a csapadék hiánya és a toxinprobléma jelentette. Magyarország éghajlata kontinentális, így a ‘80-as és '90-es években, illetve korábban is okozott gondot a csapadék mennyisége és eloszlása, tehát mondhatni, ez nem újkeletű dolog. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években a klímaváltozás hatására ez felerősödött és egyre gyakrabban tapasztalhatunk viharos időjárást, így nem véletlen, hogy a termelők a stabilitás érdekében keresik a diverzifikáció lehetőségét.
A RAGT egyben kiemelte: ha jelentős mértékben szeretnénk új növényt a magyar piacra bevezetni, ahhoz szükséges lesz a feldolgozóipar megteremtése is. Az pedig már-már egyértelművé vált, hogy a gazdálkodóknak tovább kell látniuk a kukoricánál és a búzánál, és érdemes lenne más növények felé is nyitniuk. A cirokban például rengeteg potenciál lehet, hiszen a felhasználása már most is megoldott és a termőterület folyamatosan növekszik. A csapadékhiányra is sokkal jobban reagál, mint a kukorica, ezen kívül figyelemreméltóak a beltartalmi előnyei és, hogy a toxinprobléma megoldásának kulcsa lehet.
Kulcskérdés lehet a nemesítés
A toxinprobléma, amely a 2022-es évben már sok fejfájást okozott a termelőknek, tavaly ismét komoly kihívást jelentett. Az RAGT 2016 óta végez vizsgálatokat a kukoricáink don- és aflatoxin-tartalmáról, valamint a gombabetegségekkel szembeni ellenállóságáról. Ezek alapján az mindenképp megállapítható, hogy a hibridek között jelentős különbségek vannak. A hibrid választása pedig különösen fontos a silókukorica esetében, hisz ott még nagyobb a gond, ha a termés toxinos.
A környezetünk folyamatos változáson megy keresztül, ami hol lassabb, hol gyorsabb ütemben zajlik. Jelenleg a precíziós művelés és a klímaváltozás elengedhetetlenné teszi a vetőmagok gyors változását is, így nagyon fontos, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen le tudja rövidíteni a változásokat. 3-4 év alatt sokkal nagyobb fejlődési ugrás érhető el.
Mindez a termelők vásárlási és felhasználási szokásain is meglátszik: a kukorica és a repce vetésterülete jelentősen csökkent, míg a búzáé nőtt. De, ha csak a kukoricát nézzük, a gázárak emelkedése miatt a rövidebb FAO számú hibridek kerültek jobban előtérbe, míg a FAO 450 feletti fajták iránti kereslet visszaesett. 2023-ban a termelők a biztonság érdekében a vetett tőszám csökkentését is előnyben részesítették.
2025 is kihívásokkal teli lesz
A 2025-ös év szintén kihívásokkal teli lesz. Most zajlik az új AKG területek kialakulása is, ami bizonytalanságot okoz a termelőknél. Amíg nem derül ki, hogy kapnak-e AKG támogatást, addig nehezebb a döntésük a vetésforgó területén.
Látjuk, hogy a megrendelések, döntések későbbre tolódnak, így várhatóan a vetőmagok kiszállítására sokkal kevesebb idő lesz. Ez mindenkinek nehézséget fog okozni. Egy korai tavasz esetén a gyorsaság kulcsfontosságú lesz. Célunk, hogy növeljük a piaci részesedésünket. A hibridjeink tudása okot ad a céljaink megerősítésére.