A laborhús, vagy tenyésztett hús állati sejtekből „in vitro”, azaz élő szervezeten kívül előállított hús. Előállítása laboratóriumi körülmények között történik egy összetett folyamatban. A folyamat során a kiválasztott őssejteket tápközegben szaporítják fel, hogy azok választott szövetté fejlődjenek. A folyamat kontrollált környezetben, szabályozott hőmérsékleten, precízen beállított oxigén- és tápanyagellátás mellett történik. Érdekesség, hogy a sejteket a folyamat elején rögzíteni kell, vagyis beültetik abba a környezetbe, ahol fejlődni fognak. A legjobb ilyen rögzítő anyagok az élelmiszerként is elfogyasztható keményítő, zselatin vagy pektingélek.
Az elmúlt években az élelmiszertudomány területén is egyre több tanulmány foglalkozik a tenyésztett húsok előállítási technológiájának fejlesztésével, az így előállított termékek vizsgálatával, valamint az ezekben rejlő innovatív lehetőségek feltérképezésével.
Az előállítási folyamat életciklus-elemzésének eredményei alapján az előállítás termőföldterület- és édesvízhasználata, valamint az üvegházhatású gáz-kibocsájtása relatív alacsony, azonban a nagyüzemi termelés fenntarthatóságával kapcsolatban még további kutatásokra van szükség.
- fogalmazott az Agrárszektornak Lovasné Bíró Barbara, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének élelmiszeripari szakértője. Hozzátette, hogy a környezeti hatás pontos feltérképezéséhez más faktorok ismerete is szükséges, mint például a tápközegek előállításának módja, az infrastruktúra kialakítása, a folyamat energiaigénye és a melléktermékek kezelésének módja, amelyek ellensúlyozhatják az említett előnyöket.
A műhús után ez a következő? Jön a laborban növesztett állati bőr
Fogyasztók és piaci relevancia
Fontos szempont a technológiai összetettség is: a tenyésztett húsok előállítása magas szintű szakértelmet és speciális infrastruktúrát követel meg, így egy ilyen üzem létrehozása jelentős beruházást igényel, ami a termékek magasabb árát eredményezheti.
A kutatási eredmények alapján a szigorúan ellenőrzött és szabályozott körülmények között, sterilizált anyagok felhasználásával történő előállítás következtében a tenyésztett húsok hatékonyan csökkenthetik a különböző élelmiszer eredetű betegségekhez, például a szalmonellózishoz kapcsolódó kockázatokat, valamint a haszonállatok gazdasági károkat okozó fertőző betegségeinek, például az afrikai sertéspestis vírus átvitelének kockázatát
- magyarázta a szakértő. A betegségek kockázatának csökkentésével párhuzamosan az antibiotikumok alkalmazásának szükségességét is csökkentheti a tenyésztett húsok nagyüzemi előállítása, lassítva ezzel az antimikrobiális rezisztencia terjedését. Hátrány azonban, hogy az élő állatokkal szemben a tenyésztett húsok nem rendelkeznek immunrendszerrel, így amennyiben valamilyen kórokozó mikroorganizmus kerül a rendszerbe, az az egész tételt fogyaszthatatlanná teheti, szintén gazdasági károkat okozva.
Ismeretlen terep: jogszabályban tiltaná itthon a műhúst a kormány
A tenyésztett húsok előállításának egyik mozgatórugója az állatjóléti szempont, mivel a húsok ilyen technológiával történő előállítása esetében mondhatni nincs szükség élő állatokra.
A tenyésztett húsok szintén kérdéseket vetnek fel élelmezéspolitikai szempontból is: a világ élelmiszer-rendszereinek egyik jelentős problémája az élelmiszerekhez való hozzáférés egyenlőtlensége, kérdéses, hogy egy ilyen költséges technológiával előállított termék rövid időn belül megoldást jelenthet-e az egyre növekvő népesség fehérjeigényének kielégítésére.
- mondta Lovasné Bíró Barbara és hozzátette, hogy az ilyen technológiával előállított termékek fogyasztói elfogadásának, így élelmiszerpiaci relevanciájának kérdését számos tényező befolyásolhatja, mint például az élelmiszer-neofóbia, azaz az új élelmiszerektől és előállítási technológiáktól való félelem, természetellenesség érzése, kulturális tényezők és vallási szempontok, vagy éppenséggel az ár.
Szabályozás az EU-ban
A tenyésztett húsok jelenleg három országban, Szingapúrban, az Egyesült Államokban és Izraelben hozhatók forgalomba élelmiszerként, míg az Egyesült Királyságban hobbiállat-eledelek alapanyagaként használható fel. Szingapúr, mint az élelmiszer-technológia területén vezető pozícióra törekvő ország, elsőként engedélyezte ezeknek a termékeknek a forgalmazását 2020-ban. Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (U.S. Department of Agriculture, USDA) 2023-ban nemzeti szinten engedélyezte a tenyésztett húsokat, azonban ezt követően néhány államban határozott, vagy határozatlan időre betiltották a forgalmazásukat. Izrael 2024 elején adott zöld lámpát a tenyésztett húsok forgalmazásának, kutatóik pedig aktívan dolgoznak az előállítási technológia fejlesztésén.
Ilyen húst eszünk nemsokára mi is? Betörhet az új őrület Európába?
Az Európai Unió egységes, minden tagállamra, így Magyarországra is kiterjedő ide vonatkozó szabályozásában a tenyésztett hús ún. „novel food”-nak, azaz új élelmiszernek minősül és mint ilyen, a forgalomba hozatalához egy előzetes engedélyezési eljárást szükséges lefolytatni.
Tudomásunk szerint eddig mindössze két ilyen kérelmet indítottak, 2024-ben egy francia startup tenyésztett libamáj termékének engedélyezését kérelmezte, 2025 januárjában pedig egy holland vállalkozás nyújtotta be kérelmét tenyésztett marhazsír termékére vonatkozóan. Az engedélyezési eljárás legalább 18 hónapot vesz igénybe, így amennyiben engedélyt kapnak vállalkozások, a termékek legkorábban 2026-ban kerülhetnek forgalomba az EU piacán.
- tájékoztattatott az élelmiszeripari szakértő.
