Hogyan értékeli a 2024-es évet a mezőgazdasági gépforgalmazás szempontjából? Hogyan teljesített az AXIÁL Kft. ezen a téren?
Az biztos, hogy érdekes év volt, de ilyenkor mindig beszélni kell a viszonyítás alapját képező bázisévről. Ha össze akarjuk hasonlítani a 2024-es évet 2022-2023-mal, akkor azt kell látnunk, hogy ezekhez képest sokkal gyengébb volt. De ha egy 10-15 évvel ezelőtti esztendővel hasonlítjuk össze, akkor annál sokkal jobb volt. Összességében tehát azt mondanám, hogy a tavalyi egy közepesnél rosszabb év volt, és lesznek sokkal jobb éveink is, ebben bízunk.
Hogyan alakult az alkatrész és a szerviz üzletágak forgalma az elmúlt évben? Milyen trendek figyelhetők meg ezen a téren?
Az vitathatatlan tény, hogy a gépek egyre bonyolultabbá válnak, és ezeket már egyre kevésbé lehet házilag javítgatni. Ezért egyre jelentősebb a szervizigény, a szerviz utáni érdeklődés. Azt se szabad elfelejtenünk, hogy az a réteg, aki a régi gépeket még meg tudta javítani, az újaknál már nem biztos, hogy képes erre, vagy mostanra nyugdíjba ment. A javítás már nemcsak abból áll, hogy a szerelő kicserél két alkatrészt, hanem frissíteni kell a szoftvereket, digitálisan kell intézni a beállításokat: tehát számítógép szükséges hozzá.
Emellett az alkatrészek is egyre bonyolultabbá válnak, valamint egyre inkább az a jellemző, hogy csereperiódusok vannak, ezért az egyes alkatrészeket időben ki kell cserélni, mert ha nem, akkor a rendszer hibakódot dob.
Hogyan látja a mezőgazdasági gépek piacának fejlődését Magyarországon az elmúlt években? Milyen irányba mozdult el a kereslet, és melyek a legnépszerűbb, legkeresettebb gépek a termelők körében?
Korábban, a rendszerváltás után a gazdák abban látták a jövőt, hogy vesznek egy jó nagy traktort és egy jó nagy kombájnt. Az elmúlt időszakban azonban már egyértelműen látszik, hogy a termelők a permetezés-technológiára is nagyon sokat fordítanak. Ennek egyik oka a vegyszerek kivezetése. A korábban használt viszonylag kemény vegyszerek megszűnése azt eredményezi bizonyos növények esetében, hogy ha nem jó a permetezés-technológia, akkor azokat már nem is nagyon tudják megőrizni: ilyen például a repce itthon. Másrészt pedig olyan gépekre van szükségük a gazdáknak - például a permetezéstechnikában is -, amelyek egy rövid időablakban gyorsan el tudják végezni a szükséges feladatokat.
Mivel már nincsenek drasztikus növényvédő szerek, ezért a meglevő hatóanyagokkal nagyon időben kell elkapni a betegséget, vagy előkezelést kell végezni, amikor lehet. Illetve azt tudomásul kell venni, hogy az időablakok a mezőgazdaságban egyre rövidebbek lesznek, és ebben a rövid időablakban nagy teljesítménnyel kell megoldani minden munkát.
A vetésben a gyártók az SPC-től - ami 35 évvel ezelőtt még nagy sláger volt -, egyre inkább az olyan vetőgépek irányába haladnak, amelyek a korábbi 5-6 km/h sebesség helyett már 12-16 km/h-val is tudnak menni. Ez is azt a célt szolgálja, hogy egy tempóval minél gyorsabban bevessék az adott táblát.
Az elmúlt évben nemcsak Európában, de Magyarországon is komoly visszaesés volt megfigyelhető a mezőgazdasági gépek értékesítése terén. Meddig tarthat ez a folyamat? Mire lenne szükség a trend megfordulásához?
Azért itt mindig kérdés, hogy milyen egységben mérjük a dolgokat. Attól még, mert egy traktornál csökkenés volt az eladott darabszámban, a gazdák lóerőben, vagyis teljesítményben vásárolhattak többet. Tehát kevesebb gépben több ló(erő) volt, és egyre magasabb teljesítményű gépeket vettek, ami logikus is. Hiszen az ágazat szereplőinek egyre kevesebb olyan gépkezelőjük van, akit rá lehet ültetni ezekre az eszközökre, és emiatt egyre nagyobb teljesítményt akarnak kihozni egy-egy gépből. Ehhez pedig nagyobb erő- és munkagépeket kell vásárolni.
Azt is figyelembe kell venni, hogy amíg korábban volt egy 2-3 fejes ágyeke, most a váltvaforgató ekéket vásárolja mindenki. Tehát 10-20 év alatt megváltozott a felhasználók igényszintje is.
A magyar termelők gépbeszerzési döntéseit alapvetően befolyásolják az elérhető támogatások. Hogyan látja, milyen új támogatások vagy finanszírozási lehetőségek várhatóak 2025-ben Magyarországon?
Egyértelműen ilyen az állattartó telepek korszerűsítéséről (ÁTK) szóló pályázatnak a kihirdetése, legyen szó a kisebb, vagy a nagyobb telepek korszerűsítéséről, de várjuk a digitális átállást elősegítő pályázatot is. Emellett jönnek a fiatal gazdákat, a kertészeti ágazatot támogató pályázatok, és ezeket követően körülbelül 60-90-120-180 napra jönnek majd az eredmények. Ezekre a felhívásokra általában 60 napig lehet beadni a pályázatot, vagyis a kiírások megjelenését követően az első eredmény általában 8-9 hónappal később fog megjelenni. Ez nagyon elhúzza az időt, miközben nagyon sok ember megvehetné, vagy megvehette volna azt a technológiát, technikát, amelyet felhasználva még hasznosabban, gazdaságosabban tudna dolgozni.
A mezőgazdaság fejlődése jelentősen felgyorsult az utóbbi időben. Hogyan látja, milyen új technológiák jelentek meg a mezőgazdasági gépekben, és ezek hogyan segítik a gazdák munkáját? Milyen irányba haladnak a gyártók fejlesztései?
Erről már többször is beszéltem, hogy jönnek a drónok, jönnek a hozamtérkép, kijuttatási térkép alapján dolgozó gépek: ez azonban azzal fog járni, hogy a térképeket majd valakinek fel is kell tudnia tölteni digitálisan, illetve a használat során valakinek döntést kell hozni, függetlenül attól, hogy ez egy mesterséges intelligencia lesz, vagy egy jól képzett mezőgazdász. Most még jól képzett mezőgazdászok hoznak döntéseket előkészített anyagok alapján, de a jövőben az oktatás szintjének emelésével lehet majd ezeket a már rendelkezésre álló és egyre inkább a hétköznapi működésre alkalmas technikákat, technológiákat behozni ide Magyarországra.
Ezen dolgozunk mi is, hogy az olyan távfelügyeleti rendszerek, mint pl. a hozamtérképek, vagy azok a kritikus térképek, amelyekre a vetőmagoknál, műtrágyáknál, vagy egyéb más anyagoknál van szükség, jól működjenek. Most már például a hígtrágyát is úgy adagoljuk, hogy a nitrogénszenzor alapján megvan, hogy hektáronként mennyi nitrogén kerülhet a talajba, és csak annyit juttatunk ki az egyes területekre, amennyit szabad. Vagyis a digitális megoldások minden ilyen folyamatnál egyre fontosabbá fognak válni.
Milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg a mezőgazdasági gépgyártók és gépforgalmazók, és hogyan készülnek ezeknek a kezelésére?
Mindannyiunk problémája ugyanaz: meleg van, a csapadék mennyisége pedig nagyon hektikussá vált. Sokszor az éves csapadékmennyiséggel még nem is lenne baj, csak az eloszlásával. De a mezőgazdasági gépnek akkor is kell dolgozni, amikor nem megfelelőek a körülmények. Ahogy korábban említettem, a termelőknek a rövid időablakokban is el kell végezniük a munkát, és nagyon sokszor olyan extrém feltételek mellett kell dolgozniuk, ami nem normális. Vagy rettenetesen meleg van, vagy nagyon száraz a talaj, de az akár nagyon nedves is lehet. Sokszor tehát a körülmények A-B-C verziójára is fel kellene készülni, amire jó lenne, ha univerzális gépeket tudnánk alkotni, de olyan gépeket még nem találtak ki, ami a nagyon nedves, de a nagyon száraz földön is jól dolgozik, illetve hidegben, melegben, mindenféle körülmények között ugyanolyan jól működik.
Milyen termékekkel, újdonságokkal készül az AXIÁL Kft. az idei évre?
Ezekről most még nem beszélhetek. Még nyáron is fogjuk tesztelni azokat a gépeket, amelyeket novemberben Hannoverben az Agritechnica-n be fognak mutatni. Ami biztos, hogy a vetéstechnológiában, vagyis a szemenkénti vetésben nagy előrelépésre számítunk, ahogy a sűrű soros gabonavetőgépek technológiájában is sok olyan gépet tudunk majd mutatni, ami újdonság. A következő időszaknak természetesen a permetezés is a sláger témája lesz.
Azt gondolom, a következő időszakban az Európai Parlament is egyre több olyan törvényt fog hozni, amelyek miatt a permetezés is változni fog, vagyis nem lehet majd mindenféle anyaggal megszórni a földeket.
Hogyan látja a vállalat és a piac jövőjét? Mi várható a 2025-ös évben?
Azt gondolom, hogy a 2024-hez képest egy erősebb év várható, de még így sem fogjuk elérni a 2023-as vagy 2022-es évet. Most azt mondom, hogy az inflációt meghaladó 5-8-10%-ot fogunk tudni elérni a tavalyi évhez képest.
