A RAPOOL az egyedüli nemesítőház, amely kizárólag a repcére fókuszál, mind a nemesítés, mind pedig a vetőmag-forgalmazás területén. Tulajdonosai közül többen gyakorló növénytermesztőként is aktívak, így elköteleződésük a fenntartható, a jövő generációi számára is egészséges és biztonságos termékeket kibocsátó mezőgazdaság iránt megkérdőjelezhetetlen.
Ez az elv a fejlesztéseinkben is érvényesül: modern hibridjeink például kiemelkedő nitrogénhasznosítási képességgel, valamint széles körű betegségrezisztenciával rendelkeznek, ezzel is lehetőséget teremtve a repcetermelés környezeti terhelésének csökkentésére. Az aktív környezetvédelem és a fenntarthatóság irányába tett fontos lépésünk volt az a paradigmaváltás, amikor a forgalomba hozott vetőmagjainkon a biológiai eredetű csávázóanyagok „túlsúlyba kerültek” a hagyományos, kémiai szerekkel szemben. Hibridjeink az egészséges érési jellemzők mellett markáns kipergés-ellenállósággal rendelkeznek, ezek a tulajdonságok pedig sok esetben feleslegessé teszik a „becőragasztó” és deszikkálószerek betakarítás előtti használatát is. Mindezek mellett új irányokban is fejlesztünk, hogy például új típusú hibridek köztermesztésbe vonásával, valamint a vetésidő megfelelő megválasztásával tovább optimalizálhassuk a növényvédőszer- és műtrágya-felhasználást
- fejtette ki Molnár Márk, a vállalat termékfejlesztője.
Leáldozóban a magyar repcének? Egyre több gazda hagyja abba a termelést
Megéri ma Magyarországon repcét termeszteni?
A repcetermesztés az elmúlt években komoly kihívásokkal szembesült, többek között az éghajlatváltozás, a növényvédőszer-hatóanyagok szűkülő kínálata és a változó terményárak miatt. Tavaly októberben az Agrárszektor is megírta, hogy a repce vetésterülete Magyarországon nem éri el a 130 ezer hektárt, ami jelentős visszaesés az előző évekhez képest, ugyanis 2018-ban még 330 ezer hektáron termelték a növényt. Az évek óta tartó csökkenés okai között szerepelnek a növényvédelmi problémák, valamint a piaci kihívások. Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb, 2019–2023-as időszakra vonatkozó számításai szerint a repce továbbra is top 3 pozícióban van a szántóföldi növények termesztésének jövedelmezősége alapján. A repce jövedelmezőségi pozíciójának javítására mind a nemesítőknek, mind a termelőknek erőfeszítéseket kell tenniük. A megváltozott körülményekhez igazodó, új termesztéstechnológiai megoldásokra és ezekhez jól alkalmazható hibridekre van szükség.
Éppen ezért a cél az, hogy a repcét stabilan termelők mellett sikerüljön ismét újabb gazdálkodókat bevonni a repcetermesztésbe. A repce valós jövedelemtermelő képességének értékelésekor nem szabad elfeledkeznünk azon jelentős előnyökről, melyek az utóveteményben jelentkeznek: számottevő többlettermés, tápanyag-megtakarítás, alacsonyabb talajművelési és növényvédelmi költségek. Ezt a jövedelmezőségi többletet a repce számára kell elszámolni, és ezzel kiegészítve kell összemérni más növénykultúrák jövedelempozíciójával, illetve a vetésforgóban betöltött szerepével. A repce ára az elmúlt időszakban tonnánként 500 euró körül stabilizálódott a nemzetközi piacokon, március közepére számottevő csapadék is áztatta a földjeinket, így bizakodóak lehetnek a gazdálkodók az idei betakarítások jövedelmezőségével kapcsolatban.
Olyan gyártósor épült Magyarországon, ami szinte egész Európát kiszolgálja
Mit tehetnek a gazdálkodók a klímaváltozás ellen?
A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait mindannyian érezzük, az utóbbi néhány termelési évben erőteljesebben, mint valaha. Ezekre a tényezőkre sajnos nem tudunk hatni, így a saját termesztéstechnológiánkat kell úgy átalakítani, „modernizálni”, hogy ilyen körülmények között is eredményesen tudjunk repcét termeszteni. A hibridválasztás az első fontos döntés a kezünkben. Emellett nagyon fontos, hogy a modern kori repcetermesztés kihívásaihoz igazítsuk termesztéstechnológiánkat is, gondolok itt a megfelelő vetésidő megválasztására és esetleg a növényvédőszer- és tápanyag-kijuttatási stratégiák újragondolására
- emelte ki a szakember.
