A Trump-adminisztráció által javasolt, a kínai kötődésű hajókra kivetendő magas kikötői díjak célja Kína kereskedelmi és katonai dominanciájának visszaszorítása lenne a tengeri szállításban, valamint az amerikai hajógyártás fellendítése. A terv azonban jelentős ellenállásba ütközött a szerdai washingtoni meghallgatáson. A kritikusok szerint az intézkedés visszafelé sülhet el, hiszen éppen azokat a farmereket, bányászokat és egyéb csoportokat sújtaná, akiktől a kormányzat a hazai hajógyártás fellendülését várja. A tervezett díjak alól szinte senki sem mentesülne, ami versenyképtelenné tenné az amerikai exportárakat, és évente akár 30 milliárd dolláros többletköltséget róna az amerikai fogyasztókra.
Az energiaipar, amely értékben az USA legnagyobb exportőre, különösen veszélyeztetett, mivel más szektorokhoz hasonlóan nagymértékben támaszkodik a kínai gyártású hajókra. Az Amerikai Kőolajipari Intézet alelnöke, Aaron Padilla szerint a javaslat jelentősen növelné a szállítási költségeket és aláásná Trump energetikai dominanciára törekvő programját.
A Trade Partnership Worldwide tanulmánya szerint a díjak bevezetése az olajexportot 18,6%-kal, a szénexportot 24,5%-kal csökkentheti. A szójabab kivitele akár 42,2%-kal, a búzáé pedig 64,4%-kal eshet vissza.
A kritikusok szerint a díjak már most is éreztetik hatásukat: a gabonafélék és szójabab szállítási költségei 40%-kal emelkedtek. Az MSC, a világ legnagyobb konténerszállító vállalata figyelmeztette az amerikai hatóságokat, hogy a költségek miatt valószínűleg csökkentenie kell az amerikai kikötői megállóit, ami a pandémia alatt tapasztalthoz hasonló termékhiányhoz vezethet.
A szerdai meghallgatás volt az utolsó alkalom a döntés meghozatala előtt. A hétfői meghallgatáson az amerikai hajózási vállalatok képviselői már jelezték, hogy a díjak károsítanák üzleti tevékenységüket, míg a hazai acélipar támogatását fejezte ki a tervvel kapcsolatban.