Nemes Mátyás ezeket hosszú évek óta komposztálja. Módszerét már-már tudományos hevülettel ajánlja mások figyelmébe is.
- Gazdaságunkban mintegy 40 féle növényt termesztünk, ennek ellenére a keletkezett zöldhulladék nem elég a talajbaktériumok táplálására – magyarázza Nemes Jakab, a fülöpjakabi komposztmester. - Ezért olyan gazdaságból vásárolunk szervestrágyát, ahol nem használnak semmiféle vegyszert. Ezt megfelelően beoltva, a növényeink alá félig érett, vagy teljesen érett komposzttal együtt adjuk ki.
Nemes Mátyás speciális módszerrel dolgozik.
- Ötféle preparátummal beoltjuk a komposzthalmot, amely a termofil fázisban fölmelegedhet 70-80 Celsius fokra. Ha azonban biodinamikus preparátumokkal oltjuk be, akkor ez a hőmérséklet 60 fok fölé nem emelkedik. A 20 hektáros gazdaságunknak nagy a tápanyag-igénye, ezért sok komposztra van szükségünk.
Nálunk már a vetés is komposztba történik, illetve a táphengereket is komposztból készítjük, hogy nemcsak a növények, hanem a talaj élőlényei számára is közvetlenül rendelkezésre álljon a táplálék. A szerves anyagokból, a földből létrejön egy nagyon jó illatú, kellemes tapintású anyag, amelyet keveréknek, azaz komposztnak hívunk. Ennek aprításában segítenek az apró élőlények - ászkák, giliszták stb. - amelyek a komposzt súlyát tizedrészére csökkentik, miközben az energiatartalmát körülbelül 9-szeresére növelik.
A fólia alatt mulcsozást, felületi komposztálást alkalmaz a biogazda.
- Ennek köszönhetően a talajfelszín hőmérséklete nem tud nagymértékben ingadozni, a talajfelszín állandóan nedves marad, így a talajbaktériumok szépen dolgozhatnak.
Fülöpjakabon három éve a településen keletkező szerves hulladékot is komposztálják, majd a közterületeken hasznosítják. Az eredmény magáért beszél.
Gazdakör
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/a_komposztmester_es_a_talajbakteriumok
