A tejtermékek előállítása során csomagolás lehet a papírcsomagolás, doboz (tej, tejszín) vagy műanyag zacskó (pl. túró, tejföl, joghurt), alumínium (pl. margarin). Mezőgazdasági termékek esetében lehet, papír (pl. cukor, liszt, gabonafélék csomagolása), műanyag (pl. virágföld, búza, árpa tőzeg stb. csomagolása),
Mielőtt a változásokat áttekintenék, fontos tisztázni, hogy mit értünk csomagolás alatt.
Csomagolás alatt – a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján – azon termékeket értjük, melyeket áruk (a nyersanyagtól a feldolgozott áruig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használnak, ide értve az egyszer használatos tételeket is. Lényeges, hogy nem a csomagolóeszköz a termékdíj köteles termék, hanem annak a csomagolás céljára történő felhasználása. Amennyiben a csomagoló anyag pl. a zsírpapír a sütési munkálatokhoz kerül felhasználásra, úgy az nem lesz termékdíj köteles termék.
A termékdíj köteles termékeket a díjfizetés szempontjából két csoportba oszthatóak:
1. Tömeg alapú
A csomagolás termékdíj köteles termék esetében a csomagolás anyagának megfelelően, annak tömege után kell megfizetni a termékdíjat. A termékdíj törvény 2. számú melléklete tartalmazza a csomagolás anyaga alapján fizetendő tömegalapú termékdíjakat.
Ilyenek lehetnek többek között:
Tejdoboz, joghurt tartó doboz, gabonák csomagolása (liszt, rozs dara stb.): elsődlegesen a szállítás megkönnyítéséhez, csomagolásként szolgál, így a tömeg alapú díjtétellel sújtott termékek közé tartozik. Leginkább papírból készül, melynek termékdíjtétele 16 Ft/kg. Amennyiben a tejtermékek, mezőgazdasági termékek csomagolóanyaga műanyagból van, úgy annak 36 Ft/kg., amennyiben alumíniumból úgy 13 Ft/kg. a díjtétele.
Ládák, rekeszek, tálcák: amennyiben az áru tárolására vonatkozik, nem termékdíj köteles, de ha csomagolási funkciót lát el pl.: a tejterméke kiszállítása alatt, akkor ebben az esetben keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség. Amennyiben egy csomagolást többször is felhasználják a kiszállítása során, azt többször használatos vagy újrahasználható csomagolásként a vámhatóság felé be kell jelenteni. Amennyiben az újrahasználatot igazolni tudják, úgy levonható a keletkezett kötelezettség. Amennyiben az újrahasználható csomagolást a vámhatóság felé nem jelentik be, úgy annak minden csomagolási célú használata termékdíj fizetési kötelezettséget keletkeztet.
Műanyag/papír poharak: 2008-as szabályozás szerint a tömegalapú díjszabás alá tartozik, 2009. év első felében (pontosabban 2009. június 1-ig) darab alapú szabályozás alá tartozott, de a 2009. június 1-jétől hatályos jelenlegi módosítások alapján ismét a tömeg alapú díjtétellel számolandó. A csomagolás során felhasznált csomagolóanyagokról havonta kell nyilvántartást vezetnie azok fogyásáról. A havonta felhasznált csomagolóanyagok, csomagolóeszközök tömege a termékdíj alapja.
2. Darab alapú
Darab alapú termékdíjtétel számítás a kereskedelmi csomagolás esetében merül fel. Ilyen esetek egy tejboltban, mezőgazdasági kisboltba az alábbiak lehetnek:
Műanyag zacskók: 2009. január 01-je és 2009. június 01-je közötti időszak alatt a 392321 és a 392329 vtsz.-ú műanyag zacskók esetében darab alapú volt a termékdíj számítás. Azonban 2009. június 01-jétől csak a fogyasztói- vagy gyűjtő-csomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú műanyag hord tasak vagy hord táska[a továbbiakban: műanyag (bevásárló-reklám) táska] csomagolása darab alapú, egyéb esetben tömeg alapú és 36Ft/kg a díjtétel. A darab alapú díjtétel áll egy „H” hasznosítási díjból egy „E1” és egy „E2” díjtételből. A boltokban, ha a termékek a vásárlás helyén kerülnek a műanyag (bevásárló-reklám) tasakokban értékesítésre, akkor a bolt első belföldi forgalomba hozónak minősül. Ebben az esetben a bolt a „H”+”E1”+”E2” díjtétel megfizetésére válik kötelezetté.
Italtermékek kereskedelmi csomagolása
Italtermékek csomagolása alatt a termékdíj törvény 20. § zs) pontjának alpontjaiban meghatározott italtermékek körét (pl.: sör, bor, üdítő, pezsgő, energia ital, ásványvíz, szódavíz stb.) kell érteni. Nagyon fontos tényező a kereskedelmi csomagolás megállapításánál, hogy a bolt kitől szerzi be az italtermékeket, mert ettől függően keletkezhet fizetési kötelezettsége
- amennyiben a Kt. 2. § (1) bekezdésének a-c) pontjában meghatározottaktól (közvetlenül a gyártótól, vagy importőrtől, vagy a Közösségen belüli beszerzőtől) szerzi be, úgy abban az esetben keletkezik E2 díjtétel vonatkozásában bevallási, fizetési kötelezettsége (azaz belföldön második az értékesítési láncban.
- ha nem a fent említett esetekben kerül beszerzésre az italtermék és nem is maga gyártja, importálja, vagy szerzi be a Közösségből a köteles terméket, úgy abban az esetben nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettsége (legalább harmadik az értékesítési láncban.
- amennyiben maga gyártja, palackozza, esetleg importálja, vagy Közösségen belül szerzi be a palackozott italterméket, úgy, mint első belföldi forgalomba hozó „H”, „E1”, illetve az üzlethelyiség méretétől függően „E2” díjtétel fizetésére kötelezett is lehet, amennyiben kiskereskedelmi tevékenység keretében közvetlenül a fogyasztók számára értékesít.
A termékdíjas szabályozás táplálkozás-egészségügyi okokból a tejtermékek csomagolására nem kívánta kiterjeszteni a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó termékdíj-fizetési kötelezettséget. Az eddigi szabályozásban ezért a tej és tejtermékek vámtarifaszámai nem kerültek felsorolásra a törvény végrehajtási rendeletében, azonban a 2202-es vámtarifaszám alá tartoznak olyan termékek, amelyek tej vagy tejalapú italkészítmények. A vámtarifaszám alá osztályozás során nem meghatározó ezen termékekben a tej vagy tejalapú készítmény mennyisége, ezért bármekkora mennyiségű tejet vagy tejalapú készítményt tartalmaz az italtermék, abban az esetben ezen vámtarifaszám alá tartozik. Ezt figyelembe véve a módosítás csak a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletének I. és II. kategóriájába tartozó készítményeket emeli ki az italtermékek köréből, amelyek csomagolása kereskedelmi csomagolásnak minősülne egyébként.
A hivatkozott uniós rendeletben meghatározott kategóriákba az alábbi termékek tartoznak:
I. kategória
a) hőkezelt tej; (0401 vámtarifaszám)
b) csokoládéval, gyümölcslével vagy egyéb módon ízesített hőkezelt tej, amely az a) pontban meghatározott tejet legalább 90 tömegszázalékban tartalmazza és legfeljebb 7 % hozzáadott cukrot és/vagy mézet tartalmaz; (2202 vámtarifaszám)
c) ízesített vagy ízesítetlen erjesztett tejtermékek gyümölcslével vagy anélkül, amelyek az a) pontban meghatározott tejet legalább 90 tömegszázalékban tartalmazzák és legfeljebb 7 % hozzáadott cukrot és/vagy mézet tartalmaznak. (0403 vámtarifaszám)
II. kategória
Ízesített vagy ízesítetlen, gyümölcsöt6 tartalmazó erjesztett tejtermékek, amelyek az I. kategória a) pontjában meghatározott tejet legalább 80 tömegszázalékban tartalmazzák és legfeljebb 7 % hozzáadott cukrot és/vagy mézet tartalmaznak. (0403 vámtarifaszám)
A rendeletben meghatározottakat a 2202-es vámtarifaszámhoz tartozó termékre vonatkozóan kell értelmezni, értelemszerűen vannak olyan felsorolt termékek pl.: a hőkezelt tej, amely a Kombinált Nómenklatúra szerinti „Tejtermékek…” Árucsoportba tartoznak és ezek csomagolása egyébként sem tartozna a kereskedelmi csomagolás körébe.
Végezetül, de nem utolsó sorban a termékdíjas szabályozásban előforduló mentességi lehetőségekre szeretném felhívni a figyelmet.
Átvállalási/mentesülési/mentességi lehetőségek
1. Számlán történő átvállalás:
a, Csomagolás esetén, számla alapján – első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője kivételével – a termékdíj fizetési kötelezettséget, a csomagolás összetevőit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó átvállalhatja, ha hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez. A termékdíj fizetési kötelezettség a számla kiállításának napján száll át az átvállalóra. Az átvállalás megvalósulásának feltétele fentieken kívül, hogy a vásárláskor kiállított számlán az alábbi szöveg feltüntetésre kerüljön:
„a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ....................hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ..........Ft
megfizetésre került”;
Nagyon fontos a pontos szöveg, ellenkező esetben nem fogadható el az átvállalás!
b, Kereskedelmi csomagolás esetén – műanyag (bevásárló-reklám) táska –: műanyag (bevásárló-reklám) táska a 2009. június 1-jétől hatályos jogszabályi változások értelmében: A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 14. § (5) bekezdése szerint a műanyag (bevásárló-reklám) táska „H” termékdíjtétele külön is átvállalható.
Az átvállalás megvalósulásának feltétele, hogy a vásárláskor kapott számlán az alábbi szöveg feltüntetésre kerüljön: „a termékdíj „H” díjtétel megfizetése átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ..................................................... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ............................ Ft megfizetésre került”;
A műanyag (bevásárló-reklám) táska után fizetendő „E” ( „E1” mellett az „E2” díjtételt egyaránt kell érti) termékdíjtétel 100%-át levonhatja a kötelezett, amennyiben a csomagolás helyén az általa kibocsátott műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyiségének legalább 25%-át környezetbarát védjeggyel hozza forgalomba. A műanyag (bevásárló-reklám) táskán a mentesség érdekében feltüntetett környezetbarát védjegynek a műanyag (bevásárló-reklám) táska egyik főoldala legalább 20%-át kitevő felülettel kell fednie. Az így vezetett nyilvántartásnak a műanyag (bevásárló reklám) táska „E” díjtételének a szerinti levonása esetén tartalmaznia kell:
• a tárgyidőszakban forgalomba hozott műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyiségét,
• a tárgyidőszakban környezetbarát védjeggyel forgalomba hozott műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyiségét.
2. Szerződéssel történő átvállalás:
A szerződéssel történő átvállalás esetében a két fél polgárjogi szerződése alapján teljesíti a koordináló szervezet a megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését és hasznosítását a kötelezett helyett. A Kr. 15. § és 16. § alapján a szerződéses átvállalás esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség része vagy egésze átvállalható. Az átvállalási szerződés legfeljebb 5 évre köthető, ha a felek másképp nem rendelkeznek. Ezen szerződéseket a vámhatóság tartja nyilván, így a szerződés megkötését követő 30 napon belül a szerződés 1 példányát a megfelelő nyomtatvány kitöltésével be kell nyújtani a vámhatósághoz. Az átvállalási szerződés a vámhatóság nyilvántartásba vételét követő hónap első napjától alkalmazható. 2009. június 1-jétől hatályos jogszabályi változások értelmében a Kr. 7. § (1) bekezdése értelmében a kötelezett anyagáramonként egyidejűleg egy hasznosítást koordináló szervezettel köthet megállapodást a termékdíj fizetési kötelezettség átvállalásáról.
Az „E1” díjtétel (italtermékek csomagolása vonatkozásában): Az első belföldi forgalomba hozó levonhatja az újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E1” termékdíjtétel 100%-át, amennyiben annak újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történő visszavételét és újrahasználatát igazolja. A kereskedelmi csomagolás tekintetében nem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetnie az első belföldi forgalomba hozónak, ha a csomagolás mennyisége éves szinten nem nagyobb 75000 darabnál. A mérték kiszámításakor mind az italtermék fogyasztói csomagolását, mind a műanyag táskákat össze kell számolni.
Az. „E2” díjtétel (italtermékek csomagolása vonatkozásában): Az első belföldi forgalomba hozó első vevője levonhatja az újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E2” termékdíjtételnek 100%-át, amennyiben igazolja, hogy a visszavett újrahasználható csomagolás az első belföldi forgalomba hozónak átadja. A nem újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E2” termékdíjtételnek 85%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan igazolja, hogy a visszavett nem újrahasználható csomagolás hulladéka az első belföldi forgalomba hozónak, vagy a kötelezett, illetve a hasznosítást koordináló szervezet által megbízott hulladékkezelőnek átadja. A kereskedelmi csomagolás tekintetében nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettsége, ha a csomagolás mennyisége éves szinten nem nagyobb 75 000 darabnál és legfeljebb 50 m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik.
A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002.(V.5.) Kormányrendelet 6. § (3) bekezdése alapján a felhasználók számára terméket forgalmazó gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a felhasználóknak forgalmazott termék csomagolása éves szinten
a) műanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot,
b) papír vagy fa esetén az 500 kg-ot,
c) üveg esetén a 800 kg-ot nem haladja meg.
Ebben az esetben a mentességi kérelmet az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez kell benyújtani, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével. 2009. június 1-jétől hatályos jogszabályi változások értelmében a Kr. 25. § (2) bekezdése szerint a mentesség csomagolás esetén 2009. évben a 2008. évre előírt, 2010. évben a 2009. évre előírt mentességi arányok teljesítésével is elérhető. A hatálybalépéskor érvényes mentességi engedélyek módosítása iránt a kötelezett minden év július 31-ig nyújthat be kérelmet az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Kr. szerint, a fent megállapított mennyiségeken felül történő forgalmazás esetén – koordináló szervezettel kötött szerződés és számlán történő átvállalás hiányában termékdíj-fizetésre kötelezetté válás mellett – egyedi mentességi kérelem benyújtására is lehetőség van.
Mészáros Róbert termékdíj tanácsadó
Cím: Budapest, 1066 Lovag u. 16.
Tel: 06-20-996-1347
e-mail: info@kornyezetvedelmi-termekdij.hu
www.kornyezetvedelmi-termekdij.hu
