Tavaly aztán javult valamennyit a helyzet, valószínűleg azért, mert a Magyar Méhészeti Egyesület közzétette azoknak a listáját, akik valamilyen módon érintettek voltak a hamisításban.
A Méhészeti Egyesület még a tavalyi évben kereste fel az O-I Orosházi Üveggyárat, hogy egy egyedi, a magyar termelői méz eredetiségét és minőségét szavatoló üveget tervezzenek a méhészek számára, amelyet kizárólag az egyesület tagjai vásárolhatnak meg. Az egyedi tervezésű üvegből február óta több, mint egy millió darab fogyott és különdíjat is kapott.
Egy hete azonban újabb ügy borzolja a méhészek és a fogyasztók kedélyeit: Egy német laboratórium több magyarországi mézben is antibiotikumot talált. Eddig csak egészségre ártalmatlan anyagokat mutattak ki a vizsgált termékekben, a brémai Applica azonban olyan mérgező anyagokat talált, amelyeket elsősorban sertéseknek és marháknak szoktak felírni az állatorvosok.
"A laboratóriumnak elküldöttek közül a Spar-boltokban vásárolt Alba-Méz Kft., illetve a CBA saját márkás termékeként árult, ám a Klenáncz Méhészet által forgalmazott akácmézeiben egyértelműen mérgező anyagokat, antibiotikumokat mutattak ki" - írta a Magyar Nemzet.
A mérgező anyag mennyisége kilogrammonként 10 és 20 mikrogramm, amelynek semmilyen emberi-élettani, humán-élettani hatása nincs. A probléma az, hogy ha ezeket a gyógyszereket folyamatosan, kis mennyiségben bejuttatjuk a szervezetbe, akkor a fertőző betegségek baktériumai ellenállóvá válnak ezekkel a vegyületekkel szemben.- magyarázata Herpai Zoltán, a Herpai Labor Kft. ügyvezető igazgatója.
Felmerül a kérdés, hogy hogyan kerülhet ilyen anyag a mézbe? Ezek méhészeti felhasználásban nem engedélyezett gyógyszerek, de van a méheknek egy hasmenéses megbetegedése, amire ezt szokták használni. Ezen szerek maradéka azért kerülhetett bele a mézbe, mert a méhészek ezzel kezelik a méheket.
A hologramos címkékkel ellátott termelői mézek elég megbízhatóak, mert termelői rendszeresen ellenőrzik termékeiket, illetve azoknak a mézkiszerelőknek is biztonságos lehet a méze, akik sokat fordítanak a minőségellenőrzésre és a minőségbiztosításra.
Herpai szerint a termékeket előállító mézfeldolgozók, illetve a méhészek felelőssége lenne, hogy ilyen gyógyszerek ne kerüljenek a mézbe.
Dulai Péter
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/mennyire_veszelyes_a_hamis_mez
