A bemutató keretén belül a szakemberek tájékoztatást kaptak a növénytermesztés aktuális kérdéseiről, és a vetőmagellátás helyzetéről. Ezenkívül megismerhették a kukoricanemesítés legújabb itteni eredményeit. A konferenciának különös apropót adott az intézet alapításának 60. évfordulója is. A nagy múltú intézményben nemcsak arra büszkék, hogy Európában innen indult el a hibridkukorica-termesztés, hanem arra is, hogy az egykori 2 tonnáról sikerült 6 tonnára emelni a termésátlagot. Nem véletlen az sem, hogy a ’60-as években kizárólag martonvásári hibridkukoricát termeltek az országban, és az itt előállított vetőmag azóta is meghatározó maradt. A martonvásári nemesítő tevékenység fő célja ma is a jövedelmezőség javítása, ehhez pedig figyelemmel kell kísérni az agro-ökológiai változásokat.
- A globális fölmelegedés, illetve a globális klímaváltozás az, ami az abiotikus stresszeket okozza – magyarázza Marton. L. Csaba, a MTA-MGKI tudományos igazgató-helyettese. - Ez következhet a megnövekedett hőösszeg-gyarapodásból, a nyári hőségtől, a hőségnapok számának növekedéséből, és a sajnos, az egyre szárazabb időjárásból. Ez pedig fontos figyelmeztetés a nemesítőnek, már csak azért is, hogy a szárazságtűrés és a hőtűrés mindenképp integráns része legyen a nemesítési programnak. A szárazsággal szemben lehet úgy is védekezni - bizonyos határok között -, hogy a vetésidőt korábbra hozom. Ezzel a kukorica virágzását is korábbra hozom, tehát a legérzékenyebb fenofázis így nem találkozik, vagy nem olyan mértékben, a legszárazabb periódussal. A korai vetés viszont jó hidegtűrést igényel, tehát igényli, hogy a hibrid genetikailag hidegtűrő legyen. De azt is igényli, hogy a vetőmag fiziológiai állapota kiváló legyen, és igényli, hogy a kórokozókkal, kártevőkkel szemben védve legyen, tehát nagyon jó csávázószert kapjon. Tehát fontos a hidegtűrési kutatás is.
Immár 15 éve annak, hogy a hagyományos kártevők - drótférgek, cserebogár pajorok, kukoricamoly - mellett Magyarországon is megjelent a kukoricabogár, amely mára az ország egész területén súlyos károkat okoz.
- Technológiával lehet védekezni, vetésváltással, kemikáliával. De a legbiztonságosabb megoldás a rezisztencia-nemesítés. Mi is ezt az utat követjük. Kiválogatjuk azokat a hibrideket, azokat a genotípusokat, amelyek megfelelő toleranciával rendelkeznek a kukoricabogárral szemben. De foglalkozunk a biotechnológia nyújtotta lehetőséggel is, és transzgénikus változatokat állítunk elő, kukoricabogár rezisztenciáért felelős gént építünk be a meglévő martonvásári hibridek szülőtörzseibe. Ezzel a munkával jól haladunk, egy-két éven belül várható, hogy kész hibridjeink lesznek, amelyek ezzel a kártevővel szemben rezisztensek.
A kutatásoknak fontos és új iránya a bioetanol gyártáshoz megfelelő változatok nemesítése is.
- A nemesítőnek ez egy új feladat, mert olyan hibrideket kell kiválogatnia, amelyek megfelelnek erre a célra, amelyek gazdaságosabbá teszik a bioetanol gyártást - magasabb keményítőtartalom, jobb fermentáció stb. Tehát van a nemesítőnek dolga a hagyományos programokon kívül, és ezzel igyekszünk megfelelni a növénytermesztő kollégák igényeinek – mondta befejezésül Marton. L. Csaba.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/martonvasar_igazodik_az_igenyekhez
