„A kereskedelem még soha egy nemzetet sem tett tönkre” mondta egykor Benjamin Franklin. A derék amerikainak ebben tökéletesen igaza van. Csakhogy a nemzetet emberek alkotják, akik a tisztességes kereskedelem mellett nem átallnak feketén is üzletelni.
Romániában ugyanis egyre kevesebb sertést hizlalnak a falusi ólakban. A gazdák arra panaszkodnak, hogy a nagy sertéstelepek a magántermelőknél sokkal olcsóbban, és előnyösebb feltételek mellett értékesítik az állatokat. Ezzel szemben, ha ők sokat kérnek a sertésükért, akkor a felvásárló nem veszi meg.
A fogyasztók igénylik a sertéshúst Romániában, de nincs felvásárló, nincs engedélyezett vágóhíd - magyarázza a kialakult helyzetet Horváth Imre, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Arad megyei alelnöke. - Ezért mi a szabadpiacon próbáljuk értékesíteni sertéseinket. Kénytelenek vagyunk, mert a nagy vágóhidak bevonták a vágási engedélyt, és Magyarországról nagy tételben hozzák be a vágott sertést.
Dr. Almási János, dombegyházi állatorvos szerint a magyarországi nagyüzemekből vásárolnak malacokat, meg hízókat. Sok olyan üzemet ismer, amelyek Bukarestbe viszik a sertést levágásra. De az utóbbi időkben sokan próbáltak átvinni papírok nélkül, fülszám nélküli malacokat is. A kelet-magyarországi tenyésztőknek tehát kapóra jött, hogy Romániába adhatják el vágóállataikat, ráadásul jó áron. Míg itthon 325-350 között van az élősertés kilónkénti felvásárlási ára, addig a Romániából érkező felvásárlók 380, vagy akár 400 forintot is fizetnek kilójáért. Arad megyében ugyanis az utóbbi évtizedben leépült az ágazat. Napjainkra mindössze 3 nagyobb sertéshizlalda maradt, azok sem rendelkeznek vágóhíddal.
A romániai gazdálkodóknak azonban nemcsak az alacsonyabb ár miatt érdemes Magyarországon beszerezniük az élőállatot, hanem azért is, mert 2-3 havi tartás után felveszik a hasított félsertés után járó, havi 6-7 ezer forintnak megfelelő állami támogatást. A kisebb állatlétszámmal dolgozók viszont itt sem találják meg a számításukat.
A kérelmezők közül végül is csak a nagyobb farmok, a zárt rendszerű telepek, valamint azok kapnak támogatást, akik importból szerzik be a hízóállatokat - avat be a részletekbe Lala Ioan Radu, Arad megyei szaktanácsadó. A külföldről vásárolt állatok esetében feltétel, hogy a malacok legalább 30 kilogrammosak legyenek, valamint itt hizlalják fel őket, és végül hazai vágóhídra kerüljenek.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/romaniaban_keves_a_sertes
