TÖBBLETTEHER AZ AGRÁRSZEKTOR FINANSZÍROZÁSÁNÁL
Csak többlet-kamatteher megfizetésével juthatnak hitelhez a nyugat-európai versenytársaikhoz képest a magyar agrárvállalkozások, főként a kicsik és a közepesek – tartalmazza az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakemberei által nemrég megjelentetett összegzés.
A magyar agrárcégek a nyugat-európaihoz viszonyítva általában 5-8 százalékkal több kamatért kaphatnak kölcsönt, mint a fejlett országokban. Ez pedig az elemzők szerint versenyhátrányt okoz az ágazatnak. Ma Magyarországon mintegy 220 ezer vállalkozás működik az agráriumban. Ez a szektor adja a magyar GDP közel 4 százalékát.
A kutatók szerint főként az a probléma, hogy az agráriumban tevékenykedő kis- és középvállalatok nehezen tudnak ellenállni az inflációs nyomásnak. Továbbá gond a kiszámíthatatlanul ingadozó forintárfolyam is, ami nehezen teszi tervezhetővé az agrárkivitelt, és az esetleges devizahitelek felvételét is. A pénzintézetek pedig továbbra is neheze adnak kölcsönt az agrárgazdálkodóknak.
Szakértői becslések szerint jelenleg az agrárium hitelállománya 350-370 milliárd forint körül van. Ebből a támogatott hitelek aránya hozzávetőleg 130 milliárd forintra tehető.
SZEPTEMBERTŐL BE KELL JELENTKEZNI AZ AKG-BA
Azoknak a gazdálkodóknak, akik korábban agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatást igényeltek, és a szántóföldi célprogramba is beléptek, szeptember elsejétől teljesíteniük kell esedékes bejelentési kötelezettségüket. A bejelentés megtétele ugyanis egyik fontos feltétele annak, hogy az érintettek az idén meghirdetett támogatást igénybe vehessék.
Mindez nem jelent mást, mint azt, hogy bizonyos agrotechnikai műveletek időben történő elvégzését a gazdálkodó közli a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal. A bejelentési kötelezettség a támogatási időszak teljes ideje alatt fennáll, vagyis ez év szeptember 1-jétől 2014. augusztus 31-ig tart a terminus.
Az agrár-környezetgazdálkodási projektek finanszírozására ez idő alatt évente 49,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatási pénzek döntő hányada évente mintegy 38 milliárd forint a szántóföldi célprogram támogatását hivatott segíteni.
A TEJTERMELŐK UNIÓS BEAVATKOZÁST KÉRNEK
A magyar tejtermelők azonnali uniós beavatkozást kértek a tejágazat megmentése érdekében szeptember elején. A Tej Terméktanács szerint ugyanis jelentősen csökkent az utóbbi időben az állatállomány, a szakmai szervezet ezért azt szeretné elérni, hogy az ígért támogatásokat legkésőbb a jövő év elején el lehessen juttatni a gazdálkodóknak.
Tavaly év eleje óta a nyerstej ára csaknem a felére esett vissza. Ez az ár a nyár elején már csak mintegy 55 forint körül mozgott literenként. Így a termelők több mint 40 forinttal, azaz mintegy 40 százalékkal kaptak kevesebbet a tej literjéért, mint a múlt év elején. Ez a szakértők szerint számukra literenként 20 forint körüli veszteséget jelent, mivel az átvételi ár ennyivel kevesebb az önköltségnél. Ezért a terméktanács szükségesnek tartja, hogy az egész európai piacot sújtó tejpiaci válságot uniós szinten kezeljék.
UNIÓS PÉNZEKRE PÁLYÁZHATNAK A HALÁSZOK
Hazánkban körülbelül 400 olyan halászati vállalkozás működik, amely eséllyel pályázhat uniós pénzekre az Európai Halászati Alapból. Az MVH-hoz a vártnál több igény érkezett az uniós pénzekre. A vállalkozások több mint 5 milliárd forintnyi uniós forrást igényeltek fejlesztéseik finanszírozásához.
A támogatási kérelmek feldolgozása már megkezdődött az MVH-nál, és az első kifizetési kérelmeket ez év decemberében lehet beadni a hivatalhoz. A támogatásokra minden évben 2013-ig április 1-jétől május 31-ig lehet kérelmeket benyújtani. Az unió a hétéves programra 34,8 millió eurót biztosít Magyarország számára. Ez az összeg a nemzeti hozzájárulással kiegészítve valamivel több mint 13 milliárd forintot tesz ki.
BEFAGYOTT A GABONAPIAC
Túlkínálat valamint alacsony árak, így pangó piac jellemzi pillanatnyilag a gabonaeladásokat – derült ki szeptember elején a MOSZ Gabonatermesztők Országos Választmányának budapesti helyzetfelmérő tanácskozásán.
A befagyott gabonapiac azonban nemcsak Magyarországra jellemző, hanem a világpiacon is hasonló a helyzet. Az étkezési búza és a kukorica ára Franciaországban 122-127 euró körül mozog tonnánként. Magyarországon ennél mintegy 25-30 euróval alacsonyabb a belföldi ár a kukoricánál 24-26 ezer, míg az étkezési búzánál 25-27 ezer forint körül volt.
A MOSZ a gabonapiaci gondok megoldása érdekében többek között javasolta, hogy az állam tulajdonában lévő gabonakereskedelmet folytató társaságok legalább 500 ezer tonna mértékig végezzenek állami felvásárlást a gabonapiacon. Továbbá a magyar kormány kezdeményezze az EU Bizottságnál, hogy a 2009-10-es intervenciós időszakra megjelölt 0 tonnás intervenciós felvásárlás-kvótáját állapítsák meg olyan mértékben, amely érdemben segítséget nyújthat a magyar kukoricatermesztők számára.
AZ ÁGAZAT TÁMOGATÁSA JÖVŐRE SZINTE AZONOS AZ IDEIVEL
Az agrárium 2010-ben csaknem ugyanannyi támogatást kap, mint az idén – közölte Gőgös Zoltán az FVM államtitkára szeptember elején egy, a szaktárcánál a jövő évi költségvetésről szóló tájékoztatón.
Máhr András szakállamtitkár a részleteket ismertetve hozzátette: az ágazat támogatására felhasználható bruttó – az uniós forrásokat is tartalmazó – támogatási összeg 2009-ben csaknem 473 milliárd forint volt, ami jövőre 463 milliárd forint körül alakul. Ebből uniós pénz mintegy 374 milliárd forint, a nemzeti forrás pedig valamivel több mint 87 milliárd forintot tesz ki.
A szakállamtitkár jelezte azt is, hogy az FVM jövő évi támogatási előirányzata az idei 177 milliárd forinttal szemben 2010-nem mintegy 130 milliárd forint lesz. Máhr András emlékeztetett arra, hogy így a jövő évi elvonás összege csak a korábban már bejelentett 33 milliárd forint lesz.
A szakállamtitkár a tájékoztatón beszélt arról is, hogy a tejágazatban tapasztalható zavarok kezelésére a tárca jövőre többletforrást biztosít a tejpiaci gondok enyhítésére. A tejtermelőknek még az idén ősszel kifizetik az úgynevezett tej top-upot, azaz a nemzeti támogatásból az ágazatnak járó pénz. Ez mintegy 16 milliárd forint lesz.
ÚJABB ÚMVP-S PÉNZEKRE LEHET PÁLYÁZNI
Újabb, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz, azaz az ÚMVP-hez kapcsolódó programok elindítását jelentette be a közelmúltban Forgács Barnabás, az agrártárca közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára Budapesten.
A szakállamtitkár elmondta: mind a versenyképesség-növelés területén, mind a környezetkímélő gazdálkodás projektjeiben, mind pedig a vidékfejlesztés és a LEADER-programok terén új projektek kezdődhetnek el szeptemberben, amelyekhez támogatást kaphatnak az érdeklődő gazdálkodók.
Az ÚMVP forrásaiból szerződéssel eddig közel 470 milliárd forintot kötöttek le, ám ennél már jóval nagyobb igényt jeleztek a gazdálkodók. Az igény mértéke azonban ennél már jóval nagyobb, mintegy 850 milliárd forint, azaz a rendelkezésre álló összes forrás mintegy 65-70 százaléka.
BUDAPESTEN TALÁLKOZTAK A V4-EK AGRÁRTÁRCA-VEZETŐI
A magyar fővárosban tanácskoztak szeptember elején a visegrádi csoport (V4) országainak agrárminiszterei valamint Bulgária és Románia mezőgazdasági tárcáinak vezetői.
A tanácskozást követően a 6 ország agrárvezetőinek megbeszélése közös nyilatkozat közzétételével fejeződött be, amelyet Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ismertetett a konferenciát követően az újságírókkal.
A fórumon részt vevők egyetértettek abban, hogy az EU-ban a tejpiaci helyzet kritikus, mivel a nyerstej ára 40 eurocentről a felére, 20 centre csökkent. Ez pedig a tejtermelők számára elviselhetetlen terhet jelent.
Szó volt továbbá a nagy kereskedelmi láncok magatartásának uniós szabályozásáról is. A hat ország képviselői felkérték az unió Bizottságát, hogy megoldási javaslatait ez ügyben az év végéig tegye meg.
A mostani költségvetési időszakot követő Közös Agrárpolitikáról (KAP) megállapították, hogy annak jövője igen fontos, mivel az az EU egyik legfontosabb alapértékét képviseli. Ezért fontosnak tartották, hogy a Közös Agrárpolitika továbbra is a jelenlegi keretek között és finanszírozással működjön.
Általában pedig a tanácskozás résztvevői rögzítették, hogy a problémák megoldása nem az egyes tagországok ügye, azokat össz-európai szinten kell megoldani.
GONDBAN A BORÁSZOK
A gazdasági válság miatt a szőlőtermelők és a bort előállító gazdaságok is bajban vannak, mivel a csökkenő borfogyasztás nehéz helyzetbe hozta őket. Ugyanis a szőlő felvásárlási ára nagy mértékben csökkent a tavalyihoz képest, és a belföldi borfogyasztás is mintegy 10-15 százalékkal esett vissza a háztartásstatisztikai adatok szerint.
Az idei szüretet követően a pincékbe várhatóan mintegy 3,0-3,5 millió hektoliter bor kerülhet. A pincékben lévő bor mennyisége mintegy 600-800 hektoliterrel több a szokásosnál, de a szakértők szerint ez nem haladja meg a 2,5 millió hektolitert.
Annak érdekében, hogy a meglévő készleteket csökkenteni lehessen, mintegy 100 ezer hektoliter idei bor lepárlására tett javaslatot a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A lepárlás lehetőségéről várhatóan már a közeljövőben az agrártárca rendeletet ad ki.
Emellett a szakértők dolgoznak azokon a jogszabályi módosításokon is, amelyek lehetővé teszik a borfeldolgozóknak, hogy saját termékeiket az eddigieknél könnyebben értékesíthessék helyben, vagyis nagyobb teret kapjanak a termelői borkimérések.
Továbbá a versenyképesség javítása érdekében marketingakciókra is készülnek a borászok. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy több magyar bor fogyjon belföldön, és az úgynevezett harmadik piacokon is.
