"Tömegével pusztulnak a vízi- és parti madarak mintegy tíz napja a szegedi Fehér-tó egyik leeresztett tóegységében."
A nagy port kavart hír a múlt héten látott napvilágot. A tavi bénulásnak is nevezett jelenséget botulizmusnak nevezzük, melyet a Clostridium botulium nevű baktériumfaj idéz elő, ami sekély vizekben, mocsaras területeken, nagy melegben, oxigénhiányos környezetben rendkívül gyorsan szaporodik, és méreganyagot termel. Maga a baktérium egyébként ott él a talajban, de ahhoz, hogy felszaporodjon, ezek a körülmények kellenek. A botulizmus megjelenését a nyárvégi lehalászás és a kedvezőtlen időjárás együtt váltotta ki. A Fehér-tavon halászati joggal rendelkező Szegedfish Kft. lehalászta a II-es tóegységet (azaz leeresztette annak vizét), de a megmaradt vízborítás (ilyen esetekben mindig hagynak egy minimális vízmennyiséget a mederben) és a teljesen szokatlan augusztus végi, szeptember eleji nagy melegek miatt a tónál táplálkozó vízi -és parti madarak megmérgeződtek.
Ezen a területen a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a természetvédelmi kezelő, de magát a halgazdálkodást a Szegedfish Kft. végzi évtizedek óta. Sztanó János, a társaság igazgatója elmondta, hogy értesültek a pusztulásról, de a lehalászás megkezdése előtt a halak veszélyeztetése nélkül nem tudtak volna vizet átengedni egy másik tóegységből a leeresztett területre. Ilyen esetben a nemzeti park igazgatóságának kellene vizet igényelnie a Tiszából, de ez nem olcsó megoldás, mert a vízet vízgazdálkodási társulatok biztosítják, melyek nem állami szervezetek, hanem gazdasági társaságok, emiatt a költségeket valakinek állnia kell.
A károkról dr. Vajna Tamásné Madarassy Anikó, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója beszélt a Gazdakörnek:"25 madárfaj közel 1000 tetemét találták meg a mi természetvédelmi őreink. Ezeknek a jó része - 7-800 egyed - főleg tőkés- és csörgőrécékből áll, melyek vadászható vízimadarak. Vadászati értékük egyedenként 10 ezer forint, rájuk vadászati engedély is van. A védett és fokozottan védett madarak közül elsősorban gulipánok pusztultak el, értékük egyedenként 250 ezer forint. Kollégáink 20 elpusztult egyedet találtak, ez így együtt 5 millió forint kárt jelent. Kanalas récékből 30 példány pusztult el, ezeknek egyedenként 50 ezer forint az eszmei értékük. Ezeket a madárfajokat a természet adta nekünk, az eszmei értéket csak a bírságolási, szabálysértési eljárások miatt határozzuk meg, egyébként nem lehetne pénzben kifejezni ezen jószágok értékét, tekintve, hogy ember ilyet létrehozni nem tud."
Sztanó János kizártnak tartja, hogy ilyen fokú mérgezés előforduljon a másik, szomszédos tavon is, mert mire annak területe szárazra kerül, megszűnik a magas nappali hőmérséklet.
A nemzeti park igazgatója szerint a klímaváltozás miatt minden eddiginél gondosabban fel kell készülniük, hogy az ilyen eseteket megelőzzék. Hozzátette, hogy ha a halgazdaság teljesen leeresztette volna a II-es tavat vagy ha időben vizet lehetett volna engedni a tóegységbe, akkor nem lett volna esély a baktériumok hírtelen felszaporodására.
Itt is szóbakerültek az anyagi problémák: "Az Igazgatóságnak és a Halgazdaságnak sincs az ilyen rendkívüli helyzetre semmiféle kerete, forrása. Ott állunk egy róka fogta csuka állapotban, tehetetlenül. A Halgazdaság először 100 ezer köbméternyi vizet engedett a II-es tóba, de ez egyrészt bizonyos fokig használt volt, másrészt pedig nem volt elég. A természetvédelem aztán gyorsan összekaparta az amúgy nem erre a célra szolgáló anyagi lehetőségeit, és 700 ezer forintért az élő Tiszából friss vizet engedtünk a tóba, így megszűnt a pusztulás. Ez viszont nem megoldás a jövőre nézve, "lyukas hordóba öntjük a vizet", mert más, hasonlóan fontos helyekről vonjuk el az amúgy is szűkös anyagi forrásokat. A legfontosabb az lenne, hogy hatékonyabban tudjunk együttműködni a halászati jogot gyakorló halgazdálkodókkal és megelőzzük a hasonló természetkárosító eseteket.
Dulai Péter
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/lyukas_hordoba_ontjuk_a_vizet
