A biotermékeknek van jövőjük a piacon, ugyanis egyre többen utasítják el olcsóbb áruk ellenére a különböző vegyszerekkel „segített” élelmiszereket. Egy-egy termék bió minősítésének hivatalos megszerzése korántsem könnyű, illetve nem egyik napról a másikra történik. Legtöbb esetben három-négy év – és természetesen pénz – kérdése, amíg az erre feljogosított intézet a nemzetközi szabályrendszernek megfelelően elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, és megadja a gazdának a biotermelői bizonyítványt.
Más a helyzet viszont az erdei gyümölcsök, gombák esetében, ugyanis gyakorlatilag nincs várakozási idő – az érvényes jogszabályzat érdekében „csak” a Román Tudományos Akadémia által láttamozott begyűjtői engedély, valamint egy, a közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági normáknak megfelelő helyiség szükséges, és máris készülhet a minősített biolekvár. Ennek a lehetőségnek a kihasználására kezdeményezte a megyei tanács vidékfejlesztési osztálya a Székely Konyha Egyesület létrehozását. Az egyesület tagságának gerincét olyan háziasszonyok képeznék, akik ismerik még a hagyományos recepteket, amelyek segítségével sajátos ízű, természetes, egészséges helyi lekvárfélék készíthetők. Az egyesület különböző támogatások megszerzésével, pályázati lehetőségek kihasználásával megteremtene egy korszerűen berendezett – és természetesen hivatalosan engedélyeztetett – közösségi konyhahálózatot, ahol az érintettek maguk főzhetnék a lekvárt. A befőttesüvegekről, címkékről, vonalkódról, valamint a termékek piacra juttatásáról is az egyesület gondoskodna.
„Az érdeklődők számára máris szervezünk egy tanulmányi kirándulást Szászkézdre, ahol már működik hasonló konyha, illetve majd a tervek szerint útba ejtjük a Medgyes melletti biogazda, Willy Schuster farmját is, ahol az utazás résztvevői meggyőződhetnek, hogy van, aki öt tehénből fenn tud tartani egy hétszemélyes családot” – nyilatkozta Márton István, a vidékfejlesztési igazgatóság vezetője. Márton arra is kitért, hogy ugyan az erdei gyümölcsök feldolgozásán keresztül „rövidítenek” a biotermékek előállításának irányába, nem hanyagolják el a többi gazdát sem. Például a tejtermékek bio-minősítéséhez először a legelők, illetve kaszálók minősítése szükséges községi szinten.
„Ennek kivitelezésére a megyei szarvasmarha-tenyésztői egyesület megteszi a szükséges lépéseket, hisz másképpen nehéz lenne bárkinek egyéni úton biotermékké minősítetnie az általa előállított házi sajtot, főleg, ha a szomszédja nem sajnálja a műtrágyát a földjétől. Csak a részt vevő felek, gazdák, helyi önkormányzatok, közbirtokosságok közös koncepciójával, összehangoltan lehet tehát sikerre vinni az ügyet. Együttes erővel a termékek eladását is hatékonyabbá lehet tenni” – tette hozzá Márton. Hargita megyében már volt hasonló kezdeményezés Székelyudvarhely környékén, ahol a Civitas Alapítvány tavaly elindította a Hagyományaink Gyümölcsei nevű programot, amelynek alapvető célkitűzései a régi, az intenzív gazdálkodás miatt kiveszőfélben levő fajták megmentése, valamint a gyümölcsök helyben történő feldolgozása által növelni a termesztők jövedelmét. A nagyobb lélegzetű projekt keretében rendezték például tavaly Székelyudvarhelyen a gyümölcsfesztivált, ahol a környék termelői lehetőséget kaptak termékeik népszerűsítésére. „A program a terveinknek megfelelően alakul, a környék termelői egyre élénkebben érdeklődnek a kezdeményezés iránt, jelenleg keressük azokat az épületeket, ahol berendezhetjük a nyitott konyhákat. Reményeink szerint az idei udvarhelyszéki gyümölcstermésből már sikerül a piacra juttatni az uniós normáknak megfelelő, ám mégis hagyományos ízű befőtteket” – számolt be lapunknak Már István, a Civitas Alapítvány programmenedzsere.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/szekelyfoldi_havasokbol_europaba
