Az ÚMVP a következő 5 évben a korábbi támogatási programban foglalt agrár-környezetgazdálkodási intézkedésnél magasabb szintű, kiemelten a minőség irányába továbbfejlesztett célprogramokon keresztül támogatja a gazdálkodókat a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntarthatóságához hozzájáruló valamint a genetikai erőforrások megőrzését elősegítő tevékenységét.
Az elkövetkező 5 év AKG célprogramjai közül minden gyepgazdálkodásra, ültetvényes gazdálkodásra és vizes élőhelyek kezelésére, továbbá a szántóföldi célprogramcsoport 8 célprogramjára támogatási kérelmet benyújtó gazdálkodó támogatásban részesülhetett, amennyiben kérelme megfelelt a tartalmi és formai követelményeknek.
A szántóföldi gazdálkodási célprogramok esetén támogatást igénylők közül csak a környezeti értékek megőrzéséhez legkevésbé hozzájáruló integrált szántóföldi célprogramba jelentkezők egy része került forráshiány miatti elutasításra.
A fentiek alapján összesen majd’ 15.000 gazdálkodó részesülhet az elkövetkezendő 5 évben mintegy 1,2 millió hektár területen az AKG támogatásban. Ez évi több mint 55 milliárd forint forrást juttat az érintettekhez.
Ez a forrás egyes ágazatok, például az állattenyésztés, gyümölcstermesztés, ökológiai gazdálkodás valamint a természetvédelem kiemelt támogatását teszi lehetővé, megvalósítva ezzel több mint háromnegyed millió hektár szántóföldi növénytermesztéssel, 350.000 hektár legeltetéssel vagy kaszálással valamint több mint 75.000 hektár szőlő- és gyümölcstermesztéssel érintett terület bevonását a környezetkímélő célprogramokba.
Bár egyedüliként az integrált szántóföldi célprogram esetében történt forráshiány miatti elutasítás, így is közel 570.000 hektár támogatása valósulhatott meg. E célprogram esetén azonban elkerülhetetlen volt a részleges elutasítás, mivel az Európai Bizottság az AKG összességére fordítható források 35%-ánál többet nem engedélyezett az integrált szántóföldi célprogramra fordítani. Ezt a plafont a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium maximálisan kihasználta. A támogatás arányos csökkentésére, azaz a területalapú támogatásoknál megszokott ún. visszaosztásra lehetőséget a jogszabályok nem biztosítanak, ugyanis az AKG támogatási összegeinek megállapításakor a kieső jövedelem és a többlet költségek kerülnek ellentételezésre.
Az AKG integrált szántóföldi célprogramjában – a jogszabályban előzetesen rögzített objektív pontozás alapján – nyertes gazdálkodók kérelmeiről az alábbiak állapíthatóak meg:
Az integrált szántóföldi célprogram esetén sincs a bevont területnagyság tekintetében lényegi eltérés az egyes méretcsoportok között. Az összes támogatott kérelmező
87%-a 300 hektárnál kisebb területet vont be a célprogramba. A kérelmek jóváhagyása a területmérettől független, azonban kimutathatóak más meghatározó szempontok, amelyek befolyásolták az eredményt. Szoros az összefüggés a nyertes kérelmek száma és az állattartás (közel 50%), a TCs és TÉSz tagság (75%), a korábbi AKG programban való részvétel (majd 80%), illetve hátrányos helyzetű településeken élő gazdálkodók (80%) többletpontjai között.
A programba bevonni kívánt területek védettségi szintje, vagy környezeti érzékenysége is sokat nyomott a latban. A Natura 2000 hálózat területét is érintő kérelmek a célprogramba bevitt területek közel 50%-át, a nitrátérzékeny területek a 75%-át fedik le.
A magyar gazdálkodók többletvállalásait kompenzáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programagrár-környezetgazdálkodási intézkedése jó alapokkal szolgál az elkövetkező 5 év környezettudatos gazdálkodási tevékenységéhez.
A mellékelt térképen az ÚMVP Agrár-környezetgazdálkodási támogatás célprogramjaiban nyertes kérelmek által lefedett területek eloszlása látható.
Csatolt dokumentumok:
Az agrár környezet-gazdálkodási célprogramokban nyertes területek eloszlása (GIF)
FVM - Sajtóiroda
Forrás: www.fvm.hu
