- Ebben a gazdaságban egy légtérben található az alapanyag-raktár, a sima acéltartályoktól a fahordókig, itt történik a feldolgozás és ugyanitt üzemelnek a palackozó gépsorok is. Magyarországon ez nem fordulhat elő, ugyanis nálunk sokkal szigorúbbak a törvények, a szabályozások, a higiéniai előírások.
Ezek szerint Franciaországban nem olyan szigorú a szabályozás, mint nálunk.
Két éve úgy határozott a Freyburger család, hogy áttérnek a biotermesztésre. Most az átállás időszakát élik, de 2012-ben már csak biobort fognak előállítani, mert erre egyre nagyobb az igény Franciaországban.
Colmarban, egy gyönyörű, 50 ezer lakosú kisvárosban található a központja az Elzászi Borszövetségnek. Környéke a második legszárazabb vidéke Franciaországnak, az éves csapadék mennyisége 400 milliméter körül alakul. Kieffer Simone, a szövetség igazgató-helyettese mutatja be a borvidéket.
- Ezen a területen már a római kor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. A borászatok 1870-től kezdtek társulni. Az Elzászi Borszövetség 1962 óta létezik, jelenleg 5 ezer tagja van. Ebből 3 ezren főállásban termelnek szőlőt, készítenek bort. A borvidéken 15 500 hektáron termesztünk szőlőt. Önkorlátozással hektáronként 80 hektoliterben limitáljuk a termelhető bor mennyiségét. Az e feletti mennyiséget le kell párolni. Nem vagyunk hívei a liberalizált termelésnek, mert az túltermeléshez, az pedig értékesítési nehézséghez vezet.
Az Elzászi Borszövetségbe tömörült gazdák fele palackoz is. A szőlő- és bortermelés Elzász összes mezőgazdasági termelésének 40 százalékát teszi ki. Mint hallottuk, a borkészítés minden fázisát ellenőrzik Franciaországban. Csak ezután kaphatja meg a minősítést igazoló tanúsítványt a termelő. Ezért az ellenőrzésért üvegenként 3 eurócentet kell fizetniük a gazdáknak. A 10 millió lakosú Magyarországon 22 borrégió van, a 62 milliós Franciaországban viszont csak hét. Ebből az igazán nagy régió négy. A területek szétaprózását nem engedik meg, mert ez az érdekérvényesítő képességük romlásához vezetne.
Forrás: Gazdakör
