E szándék végül testet is öltött, nyár közepén érő búzamezőt varázsoltak a világ talán legismertebb sugárútjára - ez volt a „Grande Moisson”, a nagy aratás, amikor kombájnokkal arattak a Champs-Elysées-n. 20 évvel később, most május végén 3 hektárnyi zöldfelület került a kövezet fölé, a szervezők, élükön a JA-val, több mint egymillió látogatót vártak a két nap-egy éjszakás eseményre. 150 mezőgazdasági, erdészeti és kertészeti növényfaj, majdnem 170 ezer növény – mindez a lehető legkisebb környezetterheléssel elhelyezve a város szívében – ezzel kívánták az idén megismertetni a nagyérdeműt, közelebb hozni a városlakókat a gazdálkodáshoz és a természethez. A szénmérleg az adatok szerint egészen kedvezőre sikerült, 4334 tonnányi szén jutott a levegőbe, ami szerintük néhány ezer légi utasnak felel meg és kevesebb, mint amennyi az utolsó futball-VB alkalmával meccsenként jutott a légkörbe. Igyekeztek minél több újrahasznosítható anyagot használni, a legkisebbre csökkenteni a szemét mennyiségét, limitálni a szállítási távolságokat – végső soron az, hogy egy éjszaka alatt nyolcezer parcellát alakítottak ki (és két nappal később ezekez eltüntették), a fönti kibocsátás csupán 3%-át jelentette, a többi a látogatóktól, az általuk használt közlekedési eszközöktől származik.
A kiállított növények alapvetően 1,2 négyzetméteres konténerekben kaptak helyet, legtöbbjüket Párizstól nem messze nevelték, hogy a szállítási költség – és környezetterhelés – minél kisebb legyen. 8000 ilyen konténer került asz aszfaltra, ezekben mintegy 150 ezer apró, 50 cm magasságot meg nem haladó növény, 11 ezer, legföljebb két méter magas fa és cserje, valamint 610 darab 4-7 méteres fa került a kövezetre. Az oktató táblákkal ellátott kiállítást számos rögtönzött előadás és hagyományos termelői piac, sőt haszonállat-bemutató kísérte, egészen a Concorde térig.
A Fiatal Gazdálkodók Szövetsége (JA) ezzel az akcióval is azt hangsúlyozta, hogy újra és újra szükség van a mezőgazdaság minden arcának bemutatására, a társadalom többi tagjával, azaz a fogyasztókkal való kapcsolatok erősítésére, lehetőleg minél közvetlenebbé tételére. A JA, ahogy a francia mezőgazdaság egésze előtt is új kihívás áll, egy folyamatosan változó világban kell helyt vállni, biztosítani a társadalom élelmiszerekkel történő ellétását úgy, hogy lehetőség szerint élő maradjon a kapcsolat a városlakók és a gazdálkodók között, hiszen a mezőgazdaság kulcsfontosságú a jövendő generációk szempontjából is. A fiatal gazdák elképzelése szerint a francia mezőgazdaság által használt növényfajok közel 90%-ának fölvonultatásával képesek megmutatni azt a sokféleséget, ami ezt az ágazatot jellemzi, egyben azt is meg tudják mutatni a világnak, hogyan gondolkozik az új termelői generáció. Hitük szerint az új kihívásokat megfelelően kezelő gondolkodással az európai mezőgazdaság képes az 500 millió uniós fogyasztó egészséges, minőségi élelmiszerrel való ellátására, a klímaváltozás elleni küzdelemre, a bidiverzitás és a vidék megőrzésére, mindezt fönntartható gazdálkodást folytatva. A biodiverzitás és a mezőgazdaság kapcsolatának fontosságát külön is hangsúlyozni kell, hiszen a kettő egymástól elválaszthatatlan és így a gazdálkodók szerepe megkerülhetetlen, ahogy az ő megélhetésük függ a biodiverzitás fönnmaradásától, úgy a biodiverzitás sokszínűsége is igényli a gazdálkodók munkáját. Így a Nature Capitale elsősorban egy olyan, mindenki számára nyitott fórum, ahol a fiatal gazdák szeretnék a társadalmat megismertetni a mezőgazdaság közgazdasági, környezetvédelmi, szociális aspektusaival, fogékonnyá tenni az embereket a mezőgazdaság és az élelmiszer-ipar fönntartása mellett szóló érvekre, legyen szó Franciaországról vagy Európáról.
Somogyi Norbert, TéT-attasé
Forrás: FVM
