A megfigyelt állatpiacokon és -vásárokon a KSH 2010. március havi adatai szerint – 2009. év azonos hónapjához viszonyítva – a haszonállatok eladási ára a következőképpen alakult:
A sertéspiacokon a malac vételára egyedenként 16.240 Ft-ról 13.685 Ft-ra, a süldő kilogrammonkénti ára pedig 719,60 Ft-ról 598,30 Ft-ra csökkent.
A marhapiacokon a borjú adásvétele a tavaly márciusi kilogrammonkénti 839 Ft-tal szemben, 2010. azonos időszakában 831,10 Ft árszinten alakult. A növendék bikák eladási ára kilogrammonként 165,60 Ft-tal, összesen 635,10 Ft-ra emelkedett, a teheneké pedig 74,20 Ft-tal nőtt és 517,80 Ft volt.
A juhpiacokon a növendék juhok vételára a 2009. márciusi kilogrammonkénti 578 Ft-tal szemben 557,20 Ft-ra visszaesett, míg az anyajuhoké 366,60 Ft-ról 441,40 Ft-ra emelkedett.
A vágósertés piacon május közepén az értékesítési átlagár az előző hónaphoz képest kilogrammonként 5 Ft-tal nőtt.
Somogyban a potenciális felvásárló szervezetek a hónap közepén élőtömegre vetítve a normál súlyú vágóalapanyagért kilogrammonként átlagosan 270-275 Ft nettó – ÁFA vagy kompenzációs felár mentes – árat fizettek. Emellett egyes vágóhidakon továbbra is alkalmazzák az ún. minőségi prémiumot. Jelenleg az 55% alatti vagy feletti színhús-kitermelés esetén százalékonként 2-4 Ft-tal csökkentik vagy növelik az értékesítési árakat. Az egyéni gazdálkodók, kistermelők által értékesítésre felkínált hízósertések bruttó vételára kilogrammonként 270 Ft volt.
A KSH adatai szerint a vágósertés termelői ára (malac, süldő nélkül) 2010. I. negyedévében 278,50 Ft/kg volt, kilogrammonként 37,50 Ft-tal kevesebb, mint 2009. azonos időszakában.
Idén márciusban – a tavalyi kilogrammonkénti 320,50 Ft-tal szemben – az értékesítési átlagár 276,60 Ft/kg, vagyis az árcsökkenés mértéke 43,90 Ft volt. Ugyanekkor 354 ezer vágósertés értékesítése történt, mennyisége 40.737 tonna volt, 34 ezer egyeddel és 3.941 tonnával több, mint 2009. 3. hónapjában. (2010. I-III. hónapok között a felvásárlás összesen: 930 ezer db, 107.089 tonna.)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint az E minőségű vágósertés hasított hideg súlyra vetített termelői ára, az Európai Unió tagországaiban – ezen belül Magyarországon – a megfigyelt időszakokban a következőképpen alakultak: 15. hét: 349 Ft/kg, illetve 357 Ft/kg, 16. hét: 349 Ft/kg, illetve 353 Ft/kg, 17. hét: 359 Ft/kg, illetve 350 Ft/kg, 18. hét: 372 Ft/kg, illetve 354 Ft/kg.
Magyarországon a hasított hideg súlyra vetített termelői ár a 18. héten kilogrammonként 83 Ft-tal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ekkor a vágósertés ún. vágóhídi belépési ára 16 Ft-tal haladta meg az EU tagállamok átlagárát. A vizsgált héten a legmagasabb ár Máltán (500 Ft/kg), az Egyesült Királyságban (448 Ft/kg) és Bulgáriában (438 Ft/kg) alakult ki. A legalacsonyabb árakat Szlovéniában (343 Ft/kg), Dániában (338 Ft/kg) és Lengyelországban (332 Ft/kg) (Euró/Forint átszámítás az MNB hivatalos közép-árfolyamán.)
A FAO adatai szerint nemzetközi szinten a vágósertés felvásárlási árak a 2008. évi 8%-os növekedést követően tavaly kis mértékben csökkentek. Az USA-ban a sertésárak (51-52% színhús tartalomra vetítve) dollárban kifejezve 13%-kal estek. Brazíliában a termelés növekedése az árak 20%-os visszaesését okozta. Az EU-ban a referenciának tekintett „E” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 7%-kal csökkent, forintban kifejezve azonban 4%-kal nőtt a hazai fizetőeszköz gyengülése miatt. Hazánkban 2009-ben a vágósertés értékesítési ára 4,4%-kal nőtt, az import sertések ára pedig 3%-kal alacsonyabb volt a belföldinél.
A KSH adatai szerint az elmúlt évben hazánkban az élő sertés és sertéshús külkereskedelmi egyenlege értékben pozitív volt. Magyarország élősertésből azonban továbbra is nettó importőr maradt. A behozatal e tekintetben mennyiségben 22%-kal, értékben pedig 32%-kal nőtt. Az import sertések 55%-a Hollandiából származott, Lengyelország részesedése – a 2008. évi 35%-ról – a múlt évben 16%-ra csökkent. Az élősertés export mennyiségben 10%-kal csökkent, értékben viszont 6%-kal nőtt. A legfontosabb célországok: Románia (63%), Oroszország (19%), Szlovákia (10%).
A sertéshús export mennyiségben 9%-kal, értékben 13%-kal bővült. A kivitel 39%-a Romániába, 10-10%-a Japánba és Olaszországba, 6-6%-a pedig Szlovákiába és Dél-Koreába irányult. A sertéshús import mennyiségben és értékben nagyobb mértékben nőtt, mint az export. Meghatározó kereskedelmi partnereink Németország (54%), Ausztria és Franciaország (9-9%), Hollandia (7%).
A Piac-árinformációs Rendszer (PÁIR) közlése szerint Magyarországon az adatszolgáltatói körbe tartozó vágóhidak az év első tíz hetében az előző évinél 10%-kal több sertést vásároltak, ezen belül az import 18%-kal, a hazai vágóalapanyag mennyisége 7%-kal bővült. Az import sertések össz. felvásárlása a 2009. évi 26%-kal szemben tovább nőtt, és a vizsgált időpont végéig 28%-ot tett ki.
A vágómarha piacon a KSH adatai szerint a vágómarha értékesítési átlagára (borjú nélkül) 2010. első 3 hónapjában 319,30 Ft/kg volt, kilogrammonként 6,90 Ft-tal meghaladta az egy évvel azelőttit.
2010. márciusában a felvásárlási átlagár 320,10 Ft/kg volt, mely megegyezett az egy évvel korábbival. Ugyanebben az időszakban 6.097 db vágómarha értékesítése történt, mennyisége 2.769 tonna volt, 903 egyeddel és 771 tonnával kevesebb, mint 2009. harmadik hónapjában. (2010. I-III. között a felvásárlás összesen: 17.453 db, 8.088 tonna.)
Az AKI adatai szerint az R3 minőségű vágómarha termelői árak hasított hideg súlyra vetítve, az Európai Unió tagországaiban a megfigyelt időszakokban a következőképpen alakultak: 15. hét: 840 Ft/kg, 16. hét: 837 Ft/kg, 17. hét: 837 Ft/kg, 18. hét: 837 Ft/kg.
A 18. héten a legmagasabb R3 minőségű vágómarha termelői ár Görögországban (1.123 Ft/kg), Portugáliában (938 Ft/kg), valamint Olaszországban (917 Ft/kg) alakult ki. A legalacsonyabb árakat Litvániában (647 Ft/kg), Romániában (641 Ft/kg), és Lettországban (559 Ft/kg) regisztrálták. (Euró/Forint átszámítás az MNB hivatalos közép-árfolyamán.)
Május elején megkezdődött a minőségi marhahús-termelés céljából tartott anyatehenek után járó kiegészítő nemzeti támogatás (Top-up) kifizetése. Országosan várhatóan 5.252 gazdálkodónak több mint 3,2 milliárd Ft-ot utalnak át. A jövő évi támogatás megszerzése érdekében június 1-július 31. között nyújthatók be szankciómentesen a vonatkozó támogatási kérelmek.
A tehéntej-piacon a KSH adatai szerint a nyerstej termelői ára a 2009. I. negyedévi 64,90 Ft-tal szemben, az idei év első 3 hónapjában literenként 2,90 Ft-tal több, összesen 67,80 Ft volt.
2010. márciusában – a tavalyi literenkénti 63,30 Ft-tal szemben – a felvásárlási átlagár 68,50 Ft volt. Ebben a hónapban 104 millió liter tej értékesítése történt, mely 10 millió literrel kevesebb az egy évvel korábbinál. (2010. I-III. között a felvásárlás össz. mennyisége 300 millió liter volt.)
Az AKI közlése szerint 2010. áprilisban 95.183 tonna össz. súlyú, országosan felvásárolt tej átlagára kilogrammonként 68 Ft volt (Alföld: 67,26 Ft/kg, Dunántúl: 68,46 Ft/kg, Észak-Magyarország: 68,24 Ft/kg). Az átlagos fehérjetartalom 3,28%, a tejzsír koncentráció pedig 3,70% volt. A nyerstej 98,8%-a extra minőségű volt.
A tejfelvásárlás áprilisban – márciushoz képest – 1,9%-kal, az értékesítési átlagár pedig 0,06 Ft-tal (0,1%-kal) csökkent. A termelt tej származási helye: Alföld 36%, Dunántúl 52,8%, Észak-Magyarország 11,2%. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010. áprilisában a tejfelvásárlás 6%-kal, 6.049 tonnával visszaesett, az értékesítési átlagár azonban tejkilogrammonként 9,42 Ft-tal, vagyis 16,09%-kal emelkedett.
Az ÁT Kft. adatai szerint a termelésellenőrzésbe vont tehénlétszám a 2010. január 1-i induló 181.085 darabról, március végére 179.936 darabra, vagyis 1.149 egyeddel csökkent. A tejtermelés 361,8 millió kg, az egy tehénre vetített hozam pedig 2.000 kg volt. Az elmúlt év márciusához viszonyítva az össz. tejtermelés mintegy 6,7 millió kg-mal visszaesett, az 1 tehénre vetített tejhozam azonban 68 kg-mal emelkedett. Az elhullásból és a kényszervágásból eredő kiesés 2010. 3. hónapjában 3.036 egyed volt.
A KSH adatai szerint tavaly év végén a tehénlétszám alig haladta meg a 310 ezer egyedet. Az állomány mintegy 45%-át az Alföldön, 38%-át a Dunántúlon, 11%-át Észak-Magyarországon és 7%-át Közép-Magyarországon tenyésztették, illetve tartották. Az előző évhez képest az állomány csökkentése a Dunántúlon és az Alföldön következett be, míg Közép-Magyarországon stagnálás, Észak-Magyarországon pedig mérsékelt létszámnövekedés volt tapasztalható.
Az elmúlt 10 évben a tejhasznú tehénállomány 7%-kal csökkent. 2009. év végén a 2000. évi 78%-kal szemben a tejhasznosítású tehénlétszám már csak 68%-ot képviselt. A hasznosítási irány a kettős és a húsmarha állományok esetében kedvezően változott. Amíg 2000-ben az össz. tehénlétszám 16%-a volt kettőshasznú és 6%-a húshasznú, addig 2009-ben ez a részarány 20%-ra, illetve 12%-ra módosult.
Az Eurostat adatai szerint Európában a tejágazatban jóval alacsonyabb a tehénállomány koncentráció, mint a többi állattenyésztési ágazatban. A többnyire családi gazdaságokban átlagosan 29 tehenet tartanak. Az EU 12 újólag csatlakozott tagországában az állomány koncentráció még ennél is alacsonyabb, az egy gazdaságra jutó tehénlétszám mindössze 3 egyed. Magyarországon az átlagos tejelő tehénlétszám üzemenként 38 db körül alakul.
Az egy tehénre jutó tejtermelést vizsgálva megállapítható, hogy hazánk az EU átlagát valamelyest meghaladó fajlagos termelést produkál. Ha az egyéb mutatókat elemezzük, akkor kitűnik, hogy az egy foglalkoztatottra jutó jövedelem tekintetében még a legjobb hazai tejtermelők nyeresége is alig éri el a régi tagállamok gazdái jövedelemátlagának a 60%-át. Ez az alacsony munkaerő hatékonysággal van összefüggésben. A hazai tejtermelőknél az egy foglalkoztatottra jutó szarvasmarha (számos állat) 11, míg az EU 15 tagállamának átlagában ez az érték több mint 26.
Az Európai Bizottság közlése szerint hazánkban az elmúlt négy év átlagában a tehéntej zsírtartalma 3,67%, fehérjetartalma pedig 3,26% volt. Ezzel szemben Németországban az átlagos zsírtartalom 4,15%, Franciaországban 4,02%, Lengyelországban pedig 3,99% volt, miközben a fehérjetartalom is meghaladta a hazai átlagértéket. Ez egyértelműen ráirányítja a figyelmet arra, hogy a magyar tejtermelőknek az elkövetkezendő időszakban javítaniuk kell a megtermelt tej beltartalmi paramétereit, különös tekintettel a zsír- és fehérjekoncentrációra. E célból nagyobb gondot kell fordítani a tenyésztő munkára, valamint a takarmányozásra.
A GFK és a Tetra Pack Hungária Zrt. adatai szerint az elmúlt négy évben 3%-kal csökkent a hazai folyadéktej fogyasztás, és átlagosan mintegy 70 liter körül alakult. A tej és tejtermék fogyasztás növelése táplálkozás élettani és közegészségügyi szempontból rendkívül fontos. Ezért is figyelemre méltó, hogy az Agrár Marketing Centrum pályázatot írt ki a tej és tejtermék komplex marketingprogram támogatására. A mintegy 9,8 millió Ft össz. értékű támogatásra a jogosultak 2010. május 19-ig nyújthatták be pályázataikat.
A Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság állati termékek szekciójának ülésén megállapításra került, hogy a közösségben a tejgazdaságok az elkövetkezendő időszakban sem számolhatnak pozitív piaci változásokkal, viszont a válság okán meghirdetett támogatás területén igen.
Az ún. tejalapból ez év június 30-ig – a hazai termelők számára is – kifizetésre kerül a tejkilogrammonkénti 0,60 Ft körüli támogatás. Az európai gazdaságélénkítő csomag keretén belül hazánk számára megszavazott 48 millió Euró felhasználásáról szóló rendelettervezet szakmai egyeztetése azonban még nem fejeződött be. A tejágazat szerkezetátalakítását célzó rendelkezés véglegesítését követően tejkilogrammonként mintegy 6-7 Ft kifizetése december 1-től esedékes, de kedvező esetben előrehozott formában már október közepén teljesíthető. A tejpiaci válságot enyhítő 4 támogatási jogcímen 2010-2011-ben egy átlagos hazai tehenészet 1 kg tejre vetítve 20-22 Ft szubvencióhoz juthat. Erre alapvetően szükség van, mert a nagy üzemméretű gazdaságokban naponta akár 600-700 ezer Ft veszteség is keletkezhet, következményeként 20-30%-os létszámcsökkenéssel és 5-10%-os tejtermelés visszaeséssel kalkulálhatnak.
A vágójuh piacon a KSH adatai szerint a termelői átlagár 2010. I-III. hónapjában 628,90 Ft/kg volt, 24,80 Ft-tal elmarad az egy évvel korábban regisztrált árszinttől.
Idén márciusban – a tavalyi kilogrammonkénti 626,40 Ft-tal szemben – az értékesítési átlagár 622,90 Ft volt. Ekkor a felvásárolt vágójuh mennyisége 1.544 tonna volt, 415 tonnával több, mint tavaly ugyanekkor. (2010. I-III. között a felvásárlás össz. volumene 2.203 tonna volt.)
Több térségben, illetve megyében a tejes- és pecsenyebárány exportárak – áprilishoz viszonyítva május közepén – súlykategóriánként változó mértékben visszaestek. Az üzletkötések az elmúlt év májusában kilogrammonként 595-785 Ft, ez évben pedig 600-730 Ft közötti ársávban valósultak meg.
Somogy megyében a legjellemzőbb olasz kereskedők által fizetett tárgyhavi export értékesítési átlagárak – 280 Ft/Euró árfolyam mellett – kilogrammonként a következőképpen alakultak: választott bárány (20-24 kg-os) 2,60 Euró, kb. 730 Ft, pecsenyebárány (24-27 kg-os) 2,45 Euró, kb. 685 Ft/kg, pecsenyebárány (27-30 kg-os, kos ivarú) 2,30 Euró, kb. 645 Ft/kg, pecsenyebárány (30-35 kg-os, kos ivarú) 2,15 Euró, kb. 600 Ft/kg.
A tejesbárányok, valamint a 35-40 kg-os kos ivarú pecsenyebárányok iránt kereslet nem alakult ki.
A juhtenyésztők számára jelentős többletköltséget okozott a májusi szélsőséges időjárás. A belvízzel borított, illetve károsan átnedvesedett gyepterületeken a legeltetés átmenetileg vagy tartósan szünetelt. Veszélyeztetve van a gyepek első növedékének időben és jó minőségben történő kaszálása és begyűjtése, amely mindenféleképpen a szénahozam csökkenésével és minőségromlásával jár.
A vágóbaromfi-piacon a KSH adatai szerint a vágóalapanyag 2010. I-III. havi termelői átlagára – a kacsa kivételével – elmaradt a tavalyitól. A fajonkénti 2009-2010. I. negyedévi felvásárlási átlagár a következőképpen alakult: vágócsirke 212,60 Ft/kg, illetve 206,50 Ft/kg; vágótyúk és -kakas 104,80 Ft/kg, illetve 100,40 Ft/kg; vágóliba 401,80 Ft/kg, illetve 400,60 Ft/kg; vágópulyka 308,50 Ft/kg, illetve 304,30 Ft/kg; vágókacsa 263,60 Ft/kg, illetve 262,50 Ft/kg.
Az év első 3 hónapjában a vágócsirkéért kilogrammonként 6,10 Ft-tal, a vágótyúkért és -kakasért 4,40 Ft-tal, a vágópulykáért 4,20 Ft-tal, a vágólibáért 1,20 Ft-tal, a vágókacsáért pedig 1,10 Ft-tal fizettek kevesebbet a felvásárló szervezetek.
A tavalyival szemben ez év márciusában az értékesítési átlagárak a következők voltak: vágócsirke 214,30 Ft/kg, illetve 212 Ft/kg; vágótyúk és -kakas 112,90 Ft/kg, illetve 116,40 Ft/kg; vágóliba 400 Ft/kg, illetve 406 Ft/kg; vágópulyka 307,60 Ft/kg, illetve 302,90 Ft/kg; vágókacsa 265 Ft/kg, illetve 261,20 Ft/kg.
Vágóbaromfiból ez év 3. hónapjában 29.084 tonnát vásároltak fel, 975 tonnával többet, mint az előző évben. (2010. I-III. között a felvásárlás össz. volumene 76.097 tonna volt.)
A tyúktojás piacon a KSH adatai szerint a termelői átlagár 2010. I-III. hónapok között darabonként 17,40 Ft volt, 1,80 Ft-tal több, mint tavaly ugyanekkor.
Idén márciusban – a 2009. III. havi darabonkénti 16 Ft-tal szemben – az eladási átlagár 18,20 Ft volt. Ebben a hónapban 14 millió db tojás értékesítése történt, 2 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. (2010. I-III. között a felvásárlás össz. volumene 42 millió db volt.)
Az AKI közlése szerint a 18. héten – az EU-27-ek átlagában – az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára kilogrammonként 311,76 Ft volt. Átlagosan 58 grammos tojást feltételezve, a darabonkénti ár kb. 18,33 Ft. A magyarországi átlagár ugyanebben az időpontban 317,77 Ft/kg (18,69 Ft/db) volt.
A mézpiacon – a KSH adatai szerint – a termelői átlagár 2010. első negyedévében 693,60 Ft/kg volt, kilogrammonként 16,60 Ft-tal több, mint 2009. év azonos időszakában.
Idén márciusban – a tavalyi kilogrammonkénti 747,30 Ft-tal szemben – az értékesítési átlagár csupán 647,20 Ft volt, vagyis az árcsökkenés mértéke 100,10 Ft.
A méhészek számára kritikus helyzetet okozott a májusi extrém – viharos és rendkívül csapadékos – időjárás. Ez által az akáclegelők faállománya és virágzata jelentősen károsodott, a méhek nektárgyűjtő és megporzó tevékenysége tartósan szünetelt. Somogyban, mint az ország 2. legnagyobb méztermelő megyéjében május első 3 hetében a sok éves átlagos – méhcsaládonkénti – 20-25 kg-mal szemben csupán 3-5 kg-ra tehető a begyűjtött méz mennyisége.
A méztermelők számára – megítélésünk szerint – létfontosságú lenne kedvezményes takarmányozási célú répacukor vásárlásának és támogatásának meghirdetése, hogy a jelentős méztermelés csökkenésből eredő árbevétel-kiesés és többletköltség valamelyest kompenzálásra kerüljön.
A KSH adatai szerint a szemestermények és az ipari keveréktakarmányok komponenseinek tonnánkénti termelői ára az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010. I. negyedévében – a kukorica kivételével – csökkent, melyet az alábbi adatok is bizonyítanak: búza: 2009. év: 33.700 Ft, 2010. év: 28.900 Ft; kukorica (morzsolt): 2009. év: 25.400 Ft, 2010. év: 29.600 Ft; árpa: 2009. év: 26.800 Ft, 2010. év: 27.500 Ft; napraforgómag: 2009. év: 70.200 Ft, 2010. év: 76.100 Ft.
Összességében a gabonafélék termelői átlagára 2010. első 3 hónapjában 2,3%-kal nőtt.
Az eladási átlagárak márciusban – az egy évvel korábbival szemben – a következők voltak: búza: 33.200 Ft/tonna, illetve 28.500 Ft/tonna; kukorica (morzsolt): 28.400 Ft/tonna, illetve 29.500 Ft/tonna; árpa: 28.400 Ft/tonna, illetve 27.300 Ft/tonna; napraforgómag: 74.100 Ft/tonna, illetve 83.100 Ft/tonna. Ugyanekkor búzából 90.372 tonnát, takarmánykukoricából 116.315 tonnát, árpából 8.911 tonnát értékesítettek. Az előző év azonos időszakához képest kukorica felvásárlása 28.638 tonnával, a búzáé pedig 3.734 tonnával visszaesett. (2010. I-III. között a felvásárolt kukorica össz. mennyisége 302.930 tonna, a búzáé 221.970 tonna, az árpáé pedig 16.369 tonna volt.)
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) közlése szerint a világ kukoricatermelése a múlt évhez képest idén kis mértékben nő, és 809 millió tonna körül alakulhat. Az USA-ban 0,5%-kal 332 millió tonnára csökkenhet a termés, az EU-ban viszont 3,5%-os növekedést jeleznek, így az össz. betakarított mennyiség meghaladhatja az 59 millió tonnát is. Figyelemre méltó, hogy Oroszországban 25%-os, Ukrajnában 8%-os termésnövekedést prognosztizálnak a szakértők. A felhasználás várhatóan 1,6%-kal emelkedik, és eléri a 818 millió tonnát.
Szakértők szerint Kína, mint a világ 2. legnagyobb kukoricatermelője és fogyasztója, közép- és hosszú távon nettó kukorica importőrré válhat, miután a növekvő húsfogyasztás miatt fokozódik a takarmánykukorica iránti igény.
Hazánkban az extrém időjárási körülmények miatt több megyében megkésett a kukorica vetése, majd a májusi áradások, felhőszakadások és özönvízszerű esőzések miatt több ezer hektáron belvíz borította területek alakultak ki. Ez mindenféleképpen bizonytalanná teszi az idei kukorica terméskilátásokat.
A Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság gabonaszekciójának ülésén közölték, hogy április közepéig az EU-ban 5,081 millió tonna gabonát ajánlottak fel a tagállamok. Magyarország ebből összesen 426.503 tonnával (8,3%-kal) részesedett. A búza mennyisége 158.824 tonna, az árpáé pedig 267.679 tonna volt. Az ülésen elhangzott, hogy a Bizottság javasolni fogja az intervenciós felvásárlásokra vonatkozó minimális minőségi paraméterek módosítását. A „fuzáriumos szemek” alkategória átkerülne a „foltos és/vagy „fuzáriumos szemek” az „idegenanyag tartalom” azon belül pedig a „károsodott szemek” kategóriájába. Ezt a Bizottság azzal indokolta, hogy a fuzáriummal fertőzött szemeket ma már nem megváltozott színük, hanem a felhasználást veszélyeztető tulajdonságuk miatt tartják fontosnak. A javaslat azért jelenthet problémát, mert ez által a fuzáriumos szemeket is be kellene számítani az idegenanyag tartalomba, ami egyébként is rendkívül szigorú, általában 3%-os határérték maximumot jelent.
Varga Gábor
