A két állami vezető részletesen megtárgyalta a mezőgazdaság fejlesztésére irányult korábbi intézkedések hatásait, így a kenő- és fűtőanyagok ártámogatási rendszerét, a műtrágyák árának szinten-tartására foganatosított intézkedéseket, valamint a banki szektor részéről tett lépéseket. Ez utóbbival kapcsolatosan az első miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a tejirányú állattenyésztésben 100%-osan, a húsirányúban pedig 80%-osan támogatják a felvett hiteleket. Ezek első eredményei már mutatkoznak is, tavaly 700 ezer tonnával nőtt a hústermelés, s az idei első negyedévben is már 96 ezer tonnás növekedésről lehet számot adni.
Külön kitértek a gabonatermesztés helyzetére is. Putyin dicséretesnek nevezte azt, hogy az elmúlt időszakban az intervenciós felvásárlásokkal megmentették a gabonapiacot a csődtől, s ily módon nagy segítséget nyújtottak a termelőknek, azonban ez óriási terheket ró az orosz költségvetésre. Ez ideig 38,5 milliárd rubelt (1Rbl = 7,5 Ft.) költöttek erre a programra, és a felvásárolt gabona tárolása is további havi egymilliárd rubelbe kerül. Putyin szerint ugyanakkor ezek a veszteségek nem folytatódhatnak az idők végezetéig, valamilyen megoldást kell találni a nagymennyiségű gabona elhelyezésére. Itt elsősorban a külföldi piacok intenzív keresése a fő cél - most például egymillió tonnás ázsiai piaci eladás van kilátásban - de a nemzetközi gabonapiac is túltelített. Külön problémát jelent az is, hogy míg másfél éve a gabona világpiaci ára 400 USD/tonna volt, addig most 180-185 USD/tonna, tehát kevesebb, mint a fele. Más megoldás után kell nézni, esetleg a belső piacon történő felhasználással.
Viktor Zubkov válaszában beszámolt arról, hogy már utasításba adta a Mezőgazdasági Minisztérium vezetésének, hogy dolgozzanak ki programot az intervenciós gabonaalapok felhasználására. Tekintettel arra, hogy a felhalmozott tételek több mint 30%.-a takarmánygabona, célszerűnek látszik az állattenyésztésben hasznosítani a feleslegeket. Ez egyben a hosszú-távú állattenyésztési program közvetlen célját is szolgálná, a húsellátás Élelmezési Doktrínában rögzített önellátottsági szintjét közelítve. Ugyanakkor felhívta a minisztérium figyelmét arra is, hogy további feleslegek termelése biztos realizációs csatornák megléte nélkül nem célszerű, tehát az olyan növények termelése felé kell orientálódni, amelyekből Oroszország nettó importőr. Ilyenek a babfélék, kukorica, csillagfürt, olajos-növények stb. Az orosz mezőgazdasági tárca haladéktalanul megkezdte a vonatkozó program kidolgozását.
Kenedi Ákos
Forrás: FVM
