• Vezető amerikai napilapokban több tudósítás is megjelent a mangalicával kapcsolatban, amelynek népszerűsége - mint elit éttermek által előszeretettel vásárolt, prémium minőségű, ínyenc hús - egyre növekszik. A tudósítások jellemzően kiemelik, hogy a mangalica magyar fajta, bár a hús nem Magyarországról, hanem egy amerikai tenyésztőtől származik.
• Májusban a Képviselőház elfogadott egy új, munkahelyteremtésről szóló törvényjavaslatot, amely több mezőgazdasági vonatkozású rendelkezést is tartalmaz. A legfontosabb ezek közül, hogy visszamenőleges hatállyal 2010 végéig meghosszabbítaná a biodízel 1$-os adókedvezményét, amely igen fontos az ágazat számára. Az adókedvezmény tavaly december végén megszűnt, ennek következtében szakértők szerint számos biodízel-üzemben leállt a termelés és mintegy 20 ezer munkahely szűnt meg. Az új jogszabály ezen kívül 1,5 Mrd dollárt szánna vis maior támogatásra, amelyből 1 Mrd dollárt kiegészítő közvetlen támogatásként olyan termelők kapnának, akik legalább 5%-os terméskiesés szenvedtek 2009-ben. A javaslatot még a Szenátusnak is el kell fogadnia.
• John Kerry (D-Mass) és Joe Lieberman (I-Conn) szenátorok American Power Act néven új klímatörvény-javaslatot nyújtottak be 2010. május 12-én a Kongresszushoz, amellyel kompromisszumot kívánnak létrehozni a Képviselőházban és a Szenátusban az elmúlt év során tárgyalt javaslatok között. Mint ismeretes, a Képviselőház 2009. június 26-án igen szűk többséggel elfogadta a maga javaslatcsomagját (HR 2454) Henry Waxman (D-CA) és Edward Markey (D-MA) képviselők szponzorálásában, míg a Szenátus a szeptember 28-án John Kerry (D-MA) és Barbara Boxer (D-CA) szenátorok által benyújtott – a Waxman-Markey tervezettől több elemében lényegesen különböző - javaslatot (S 1733) tárgyalta. A koppenhágai klímacsúcs sikertelensége és az egészségbiztosítás reformja jelentősen visszavetette a klímatörvény elfogadására irányuló erőfeszítéseket, amelyek a Kerry-Lieberman javaslat - és a Mexikói-öblöt sújtó olajkatasztrófa – segítségével némi erőre kaphatnak.
• Az Egyesült Államok és Oroszország 2010. május 27-én megegyezett az év eleje óta húzódó baromfi ügyben. Mint ismeretes, 2010. január 1-jétől az orosz hatóságok - az EU gyakorlatához hasonlóan - nem engedélyezik a baromfihús klóros oldattal történő kezelését, ami kizárja az amerikai baromfit az orosz piacról. Oroszország az amerikai baromfi legnagyobb külföldi piaca, 2009-ben 744 ezer tonna húst exportáltak, ami a teljes orosz piac 20%-át jelentette.
• Az USA május 17-én borpromóciós megállapodást kötött Hongkonggal, amelynek értelmében a két fél az amerikai borok, gasztroturizmus, és borhoz kapcsolódó szolgáltatások népszerűsítésére vállalt kötelezettséget. Hongkong az USA leggyorsabban növekvő, és Kanadát, az EU-t és Japánt követően negyedik legnagyobb exportpiaca bor vonatkozásában. Miután Hongkong 2008-ban eltörölte a bor 80%-os jövedéki adóját, 2009 első 9 hónapjában az amerikai borexport 185%-kal növekedett.
• Az USA május végén Japán száj- és körömfájással kapcsolatos járványügyi helyzetére való hivatkozással állategészségügyi korlátozásokat vezetett be az ázsiai országgal szemben. Ennek következtében májustól nem exportálható Kobe marhahús az Egyesült Államokba.
• A kanadai British Columbiában brucellózist fedeztek fel két húshasznú szarvasmarha-állományban, amelyből az USA-ba szállítottak állatokat vágásra. A fertőzés már az Egyesült Államokban, a vágás előtti rutinszerű tesztelés során derült ki. Az USA válaszul ideiglenes importkorlátozást vezetett be a kanadai (elsősorban a nem ivartalanított) szarvasmarha-állomány vonatkozásában, ami a kereskedelmet vélhetően kevéssé akadályozza, mert pusztán brucellózismentesség-igazoláshoz kötik a szállítást. A kanadai szarvasmarha-állományban egyébként 1989 óta nem fordult elő brucellózis.
Dr. Tóth Attila
Forrás: FVM
