Kiemelést érdemel a 2010. május 2-4. között a Bonn melletti Königswinter városban 45 ország képviselőinek a részvételével tartott un. „Petersberg-i Klímadialógus”, amelyet Mexikóval közösen szerveztek, ami lényegében a Cancúni klímakonferencia előkészítését szolgálta, és új lendületet akart adni a klímatárgyalásoknak.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából egyik meghatározó országgal, Kínával együttműködés keretében, október végén Pekingben tartotta első ülését a német-kínai Klíma - Munkacsoport. (A Munkacsoport létesítéséről a kínai miniszterelnök múlt évi németországi látogatásakor állapodtak meg.) November végén Berlinben írták alá a szövetségi szaktárca (BMU) és a kétoldalú nemzetközi együttműködéseket koordináló pekingi Kereskedelmi Minisztérium illetékesei a Közös Nyilatkozatot kétoldalú klímavédelmi projektek megvalósításáról. Még az idén elkezdődő közös munka többek között a CO2 monitoring, az épületek energiahatékonysága, valamint a fenntartható közlekedés-menedzsment területére terjed ki.
További említésre méltó esemény, hogy a BMU parlamenti államtitkára, Ursula Heinen-Esser asszony november 17-19. között a Német – Ukrán Energiafórum alkalmából tett kijevi látogatásakor állapodtak meg az együttműködés elmélyítésében a megújuló energiák és az energiahatékonyság javítása területén. Németország már eddig is több klímavédelmet javító projektet (az energiaellátás- és –hasznosítás klímabarát átalakítása és a gazdaság kulcsterületein) támogat Ukrajnában, ahol cél a hazai gazdaság – fajlagosan a némethez viszonyítva több mint a kétszeres – energiaszükségletének, ill. széndioxid kibocsátásának a csökkentése, és a megújuló energiák felhasználásának jelentős bővítése.
Korábbi környezetpolitikai szemlékben már jeleztem, hogy az ENSZ bonni Klímatitkársága (UNFCCC) részére a szövetségi kormány új irodaépületet biztosít, aminek eredményeképpen további 330 fővel bővül a jelenleg ott dolgozók (265 fő) létszáma. (A Titkárság jelentős létszámbővülését a Kyoto – Jegyzőkönyv végrehajtásával, továbbá klímakonferenciák előkészítésével és szervezésével járó feladatok, valamint a kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokkal járó, mind komplexebbé váló új feladatok indokolják.)
Ugyancsak jelentettem arról, hogy a Bundestag október végén elfogadta a szövetségi kormány Energiakoncepcióját és az Atomtörvény módosítását. Döntöttek a Nukleáris Fűtőanyagadó Törvényről (KernbrStG) és egy un. Energia- és Klíma-Alap (EKFG) létrehozásáról is, amelybe a szolgáltatóknak 2016-ig összesen 1,4 Mrd €-t kell befizetniük. Ez az összeget az energiahatékonyságra, a megújuló energiákra és a kapcsolatos kutatásokra lehet fordítani. Az Alap kiegészül a CO2 kereskedelemből befolyó forrás 80 %-val, ami alapján 2013-tól klíma- és energiapolitikára évente – a széndioxid ár alakulásától függően – 2-5 Mrd € lesz fordítható.
A 2010. november 29. – december 11. között Cancúnban rendezett ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozóján a záró szakaszban Dr. Norbert Röttgen szövetségi szakminiszter vezeti a német delegációt. A tárgyalásokon a német álláspont lényegében egyezik az uniós állásponttal.
A német várakozásra a visszafogott optimizmus a jellemző. Nem várnak áttörést, hanem kis lépésekben történő előrelépést tartják elérhetőnek (A nem kötelező erejű Koppenhágai Egyezségben foglaltak megerősítése és tartalmi kibővítése, a következő, 2011 végén tartandó Dél-afrikai találkozón új egyezmény). Németország szerint, a fejlett ipari és a fejlődő országok közötti bizalom megteremtése nagyon fontos a megállapodás érdekében, amiért még sokat kell dolgozni. Kiemelt cél a nemzetközi, kötelező erejű klíma-megállapodás, amellyel biztosítható a Föld átlaghőmérséklete emelkedésének 2°C-on belül tartása 2020-ig. Előrelépést akarnak a széndioxid kibocsátás csökkentésében, valamint elsősorban a fejlődő országok számára az erdővédelmi eszközökben, a hosszú távú finanszírozáshoz szükséges alap megteremtésében. Németország szerint szükség van olyan szabályokra és számításokra is, amelyek nemzetközi szinten lehetővé teszik a klímavédelmi intézkedések összehasonlíthatóságát.
Dr. Sulyok Ferenc
Forrás: VM
