A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft kutatója, egyben tudományos igazgatója, Dr Mesterházy Ákos akadémikus több kérdésre is keresi a választ, amikor a kukorica hibridek egy szélesebb választékát egymás mellé elvetve vizsgálja fogékonyságukat. A téma összetett, s egyáltalán nem egyszerű a látszólag „világos” kép alapján megbízható, tudományos érvekkel is alátámasztott eredményre jutni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a köztermesztésben használt hibridek között a verseny nem kizárólag a rezisztens vagy toleráns hibridek között folyik! Szerencsésnek mondható az a nemesítő, akinek a hibridje, ha még oly keresett is a piacon, valódi és megbízható toleranciával rendelkezik e kockázatos betegséggel szemben. Általában azt tapasztaljuk, hogy egy-egy esztendőben a „szükséges” környezeti (alapvetően klimatikus) feltételek kialakulása és néhány, elég nagy területen termesztett, a fogékonyság szempontjából megfelelő fejlettségi állapotban lévő hibrid jelenléte elegendő lehet a betegség epidémiaszerű fellépéséhez. A hibridek között ennek ellenére fellelhető különbség azonban reményt ad a sikeres kutatásra.
Minthogy a betegség hatása nem csak a termés korlátozásában, hanem a takarmányozás és táplálkozás szempontjából súlyos kockázati helyzetek kialakulásában is szerepet játszik, világszerte több helyen kutatják a rezisztencia nemesítés esélyeit. Egy ilyen kísérletnek ad helyet a szegedi kísérleti terület is.
Mind a nehézségek, mind a lehetőségek területén számos kérdés merül fel. Dr. Mesterházy Ákos szerint 16 fertőző fuzárium fajt írtak le eddig, s ezek külön – külön és együtt is fertőzhetnek. Nagyobb tájegységekre jellemző csoportok megállapíthatók ugyan, de a fertőzéshez szükséges klimatikus feltételek átfedik egymást. Az évjárati hatások mellett a globális klímaváltozás is befolyásolja, hogy a nagyobb földrajzi egységek között hol húzhatók meg a határok. A földrajzi helyek fontos szerepet játszanak a rezisztencia nemesítésben, mert ahol valamely gombafaj nem fordul elő, szelekciós munkát sem folytathatnak a fogékony vonalak kiszűrésére. Ha egy ilyen helyről átvisznek egy hibridet egy másikra termesztés céljából, a fertőződés veszélye fokozott lehet.
Sok kutató vitatja, hogy a mesterséges fertőzés elég jó eséllyel jósolja-e meg a szántóföldön várható fertőzést. A termesztésben ugyanis nem csak az időjárásnak, de az alkalmazott agrotechnikának (vetésváltás, talajművelési mód, trágyázás, stb.) is jelentős a szerepe. Egyáltalán nem mindegy az sem, mondják, hogy a fertőző anyag bevitele szempontjából kulcsszerepet játszó kártevők és stressz-hatások a kukorica mely fejlettségi állapotában lépnek fel, s mennyire volt sikeres az ellenük való védekezés.
A Dr Mesterházy Ákos kísérletsorozatában éppen azt szeretné kideríteni, hogy mely fertőzési módszerek vezetnek megbízható eredményre a kutatásban, s az így kapott eredmények visszaigazolhatók-e szántóföldi körülmények között. Van-e értékelhető eltérés vagy összefüggés, az egyes kórokozó fajok fertőzőképessége és a kukorica hibridek reakciója között? A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy a várható eredményeket a nemesítők felhasználhatják-e nemesítési programjaikban. Szerinte a helyzet nem reménytelen, s éppen szegedi (táplánszentkereszti) példákat hozott fel! Ő maga is elindított egy nemesítési programot, amelyben beltenyésztéses törzsek ellenálló képességét vizsgálja, s a kellő rezisztenciát felmutatókkal próbahibridek előállítását végzi.
A Top20 Kísérleti Programmal való együttműködést azért tartja fontosnak, mert ez által közvetlenül is visszajelzést kaphat a kísérleti területen megfigyelt és a szántóföldön tapasztalt eredmények közötti összefüggésről. A mintegy 40, kísérletbe vont hibrid egyben üzenetet is hordoz nemesítőik, forgalmazóik és az őket termesztő gazdák felé – hol kell javítani, hol kell óvatosnak lenni, s hol lehet egy kicsit jobban elengedni a gyeplőt, persze, nyitott szemmel!
Az idei kísérletek különös értéke, hogy jól vizsgálhatók a mesterséges fertőzés eredményei. Természetes „felülfertőzés” csak elvétve fordult elő. Azt várják, hogy a parcellák elé kiterített mintákon szemmel jól látható különbségeket a statisztikai értékelés is visszaigazolja. A fertőzöttségi szintek megállapítását toxin tartalom vizsgálat követi. Az sem teljesen tisztázott, hogy a tapasztalt fertőzési kép és a méregtermelés összefüggése mennyire megbízható, de két dologról nem szabad megfeledkezni: a gomba nem csak a méregtermeléssel okoz kárt, hanem a termés jelentős korlátozásával is, és méreg nem termelődik ott, ahol a gomba hiányzik.
A fertőzést saját gombatenyészetekkel hajtották végre, két kísérletben. Mindkét kíséreltben a nálunk három leggyakoribb, és méregtermelés szempontjából legveszélyesebb gombafajt használták (F. graminearum, F. culmorum, F. verticilloides). Az egyik kísérletben gomba-szuszpenzióba mártott fogpiszkálót szúrtak a csőkezdeménybe, a másikban a bibecsatornát fertőzték. Az előző módszer bizonyult sikeresebbnek.
Szemrevételezéssel is megállapíthatóan nagyobb fertőzést a Fusarium graminearum és a Fusarium culmorum okozott. Egyes hibridek nagyon erős reakciót mutattak, míg mások gyengébben, vagy alig fertőződtek. Az idei kísérletben – Dr. Mesterházy Ákos szerint – különös jelentősége van a kontrollsorban előforduló fertőzöttségnek, mert az a gyenge természetes eredetű fertőzéses nyomás miatt erős fogékonyságra utal!
A mellékletként bemutatott képek csak azt bizonyítják, hogy ott jártunk, s a mintákat megszemléltük. Híradásunkkal szeretnénk felkelteni az érdeklődést a feldolgozást követő, az eredményeket is tartalmazó közlésünk iránt!
Mesterházy akadémikusnak és Dr Toldiné dr Tóth Évának köszönjük az élvezetes, a szakma mélyebb rétegeibe is bepillantást nyújtó kalauzolást!
A szemléken (meghívottként) részt vettek:
Ficsor Béla: RAGT Kft, Varga Péter: Mezőmag Agrárház Kft, Perczel Mihály és dr. Szieberth Dénes: Magyar Kukorica Klub Egyesület
Forrás: MKK
