A gabona, valamint repcetarlók kezelése, rendbetétele fontos növénytermesztési- növényvédelmi technológiai láncszem, és egyben a parlagfű-mentesítés, valamint az évelő gyomnövények elleni védekezések fontos alapeleme. A kalászos gabonák betakarítását követően az elhanyagolt tarlókat szőnyegszerűen borítja a parlagfű, esetenként a csattanó maszlag, szerbtövis fajok, árvakelésű napraforgó, kender, ebszékfű, az évelők közül pedig a mezei aszat, folyondár szulák, tarackbúza, valamint a fenyércirok.
Az Aerobilógiai Hálózat által rendszeresen mért magas parlagfű pollen-koncentrációhoz jelentősen hozzájárulnak a műveletlen tarlók virágzó „parlagfű-mezői”, ezért a tarlók ápolása nem csak növénytermesztési, hanem közegészségügyi jelentőséggel is bír.
Tarlóhántással a betakarítást követően kelt gyomnövényeket, növényi maradványokat a talajba forgatjuk, ezáltal a gabonák, valamint a repce kártevőit és kórokozóit jelentős mértékben gyéríthetjük.
A hatékony tarlókezelés a mechanikai és növényvédő szeres védekezés megfelelő ötvözete. A betakarítás utáni legfontosabb teendő a különböző növényi maradványok, a szalma letakarítása. Ezzel elősegíthetjük az évelő gyomnövények mind gyorsabb újrahajtását. Az alacsony tarlóval történő betakarítás is ezt a célt szolgálja.
A kalászos növény és a repce lekerülését követően nagyon fontos feladat a talajnedvesség megőrzése, másrészt elő kell segíteni a talajharmat képződését és a nyári csapadék leszivárgását. A tarlóhántás során a talaj hajszálcsöveinek (kapillárisainak) az átvágásával a meleg és száraz nyári időszakban jelentősen csökkenthető a termőréteg vízvesztése, kiszáradása. A tarló időben végzett művelésével a talajélet korábban beindul, és a nedvesebb talaj előbb beérik az őszi magágy készítés idejére. A nyári tarlóápolás egyúttal megkönnyíti az őszi talajmunkákat is: kisebb lesz az energiaigénye az őszi szántásnak. A talajban megőrzött nedvesség hatására az őszi vetésű növények gyorsabban és jobban fejlődnek.
A tarlóhántás optimális talajművelő eszköze a forgatásos alapművelést végző tárcsa, valamint forgatás nélküli művelés esetén a különböző kultivátorok. A tarlóhántást sekélyen (kb. 10-12 cm) végezzük, és gondoskodni kell a hántott felszín egy menetben, általában gyűrűs- vagy pálcáshengerrel történő lezárásáról is.
A tarló ápolása és esetleges növényvédő szeres gyomirtása a következő évek agrotechnikai munkáit teszi könnyebbé és olcsóbbá.
A megfelelő időben elvégzett tarlókezeléssel nemcsak egy olyan agresszív gyomnövény, mint a parlagfű nyárvégi, őszi utókelését akadályozhatjuk meg, hanem területünk következő évi gyomfertőzöttségét is mérsékelhetjük. Számos gyomnövény jóval kisebb költségszinten (pl. fenyércirok, tarackbúza) elpusztítható tarlón, mint szelektív gyomirtó szerekkel egy adott kultúrából.
A tarló gyomirtásáról
A mechanikai gyomirtás nem minden esetben kielégítő hatékonyságú. Mindig az adott körülményeknek megfelelően kell megválasztanunk, hogy mechanikai, vagy növényvédő szeres védekezést, vagy esetenként mindkettőt végezzük. A növényvédő szeres védekezés elvégzése elsősorban tarlókezelés formájában az évelő gyomnövények tömeges kihajtása esetén szükséges.
Amennyiben kihajtottak az évelő gyomfajok, úgy a növényvédő szeres védekezés elvégzésénél a gyomnövény megfelelő fenológiai állapotára kell koncentrálnunk. Tarackbúza esetében a 20-25 cm, fenyércirok esetében a 40-50 cm-es nagyság, aprószuláknál a virágzás, mezei aszatnál a tőlevélrózsás állapotban van a szisztemikus (felszívódó) gyomirtó szer kijuttatásának optimális időpontja. Erre a célra legalkalmasabbak a glifozát hatóanyagú növényvédő szerek. Tovább növelheti az egyébként is már adjuvált herbicidek hatékonyságát, ha a permetlébe szárazabb időjárás esetén további segédanyagokat, hatásfokozókat is adagolunk (pl. Hyspray, Frigate, Biofilm stb.). Kedvező hatású lehet a gyomirtó szerrel együtt kijuttatott 4 kg/ha feloldott ammóniumnitrát műtrágya is, mert fokozza a gyomok élettevékenységét, a glifozát hatóanyag felszívódását és hatáskifejtését a fehérje anyagcserében.
Amennyiben a területünkön erős a gabona árvakelés úgy annak 1-3 leveles fejlettségekor valamilyen engedélyezett szuperszelektív egyszikűirtó alkalmazása célszerű. Természetesen ezek a készítmények tarackbúza, és fenyércirok ellen is hatékonyan alkalmazhatók a glifozátokhoz hasonlóan. Magról kelő gyomnövények (parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva, kender stb.) ellen azok 2-6 leveles (5-10 cm) állapotukban kell védekeznünk növényvédő szerrel. Az egyes készítmények dózisainak megválasztásánál mindig szigorúan tartsuk be a növényvédőszer engedélyokirat, vagy ha azzal nem rendelkezünk, akkor az annak alapján készült címkén lévő előírásokat, paramétereket.
A leghatékonyabb védekezési módszer kiválasztásáról és a növényvédő szerek helyes használatával kapcsolatban kérjen segítséget a Növényvédő Mérnöki – és Növényorvosi Kamara növényorvos, növényvédelmi mérnök tagjaitól.
A földhasználók kötelezettségeiről
A parlagfű a tarlón sem juthat el a virágzásig, illetve a virágbimbós fenológiai állapotig.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (1) 4. bekezdése kimondja, hogy a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Az idei évben a parlagfű-mentesítésben részt vevő hatóságok különös figyelmet szentelnek, a tarlók állapotának ellenőrzésére, hogy enyhítsenek a több mint 2,5 millió allergiás ember augusztusi, szeptemberi, parlagfű-pollen miatti szenvedésén. Így a felelőtlen földhasználó terület-nagyságtól függően tizenötezertől ötmillió forintig terjedő növényvédelmi bírságban részesülhet a tarlóművelés elmulasztása, és ennek következtében virágbimbós, illetve virágzó parlagfű állomány előfordulása esetén.
Fotó: Dr. Dancza István
2012. július 12.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
