A visegrádi négyek lengyel elnöksége május 16-17-én Krakkóban harmadszor rendezte meg az agrárminiszterek találkozóját. Ezen a V4-ek - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - mellett részt vett Bulgária, Románia és Szlovénia is (V4+3). A Vidékfejlesztési Minisztériumot Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár képviselte.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a májusi uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén tíz tagállam fejtette ki azt a véleményét, hogy a dohánytermékirányelv-javaslat elfogadása hátrányosan hathat a dohánytermelésre. A V4+3 képviselői megvitatták a javaslattal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, és közös nyilatkozatot fogadtak el öt ország támogatásával. Szlovákia és Szlovénia nem folytat termelést, ezért írta alá a dokumentumot.

A közös nyilatkozatukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dohánytermékekről szóló európai szabályozás kidolgozásakor az egészségügyi szempontok mellett a dohánytermelésből és -feldolgozásból élők érdekeit is figyelembe kell venni. Rámutattak: az európai dohánytermelő területeken nincs mód alternatív termelésre és jövedelemszerzésre. Ezért a dohánytermelés nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem gazdasági és társadalmi is.

Magyarország álláspontja szerint dohánytermelésre szükség van, mivel egyes térségekben ez az egyetlen termelési és megélhetési lehetőség. Az egészségügyi célkitűzéseket - amelyekkel Magyarország egyetért - olyan eszközökkel kell elérni, amelyek nem veszélyeztetik a termelésben dolgozók munkalehetőségét.

A V4+3 agrárminiszterek a KAP reformfolyamatról is véleményt cseréltek. Ebben a kérdéskörben Magyarország számára a tárgyalások mostani szakaszában több elem is kiemelt jelentőségű.

Így az I. és a II. pillér közötti átcsoportosítás lehetősége olyan elem, amely növeli a források felhasználásának rugalmasságát. A magyar termelők számára fontosak az egyszerűen felhasználható, normatív típusú közvetlen támogatások, és erre számítanak a következő pénzügyi periódusban is. A KAP forrásai összességében szűkültek ugyan - így a vidékfejlesztési támogatások is -, de a magyar álláspont szerint az itt jelentkező forráshiány pótlását nem a közvetlen támogatások csökkentése árán kell megvalósítani.

Az átmeneti nemzeti támogatások folytatására szintén adott a lehetőség az új pénzügyi periódusban. Magyarország számára ez kiemelten fontos támogatási forma, mivel az érzékeny ágazatok megsegítése ezzel az eszközzel és a termeléshez kötött - uniós forrású - támogatásokon keresztül valósítható meg legegyszerűbben.

A továbbiakban a KAP-refom alapján a kisgazdaságok támogatása egyszerűsített rendszerben történne. Magyarország mindenképpen alkalmazni kívánja ezt a támogatási formát. Rugalmas ugyanakkor abban, hogy a tagállamokban kötelező vagy önkéntes legyen a jogcím bevezetése. A támogatási összeg megállapításánál fontos, hogy a szubvenció ésszerű, hatékony és arányos legyen - jegyzi meg a közlemény.

Magyarország fontosnak tartja a fiatal gazdák hatékony támogatását is, és akkor is alkalmazni kívánja ezt az eszközt, ha nem kötelező támogatási elemként kerül be a megújított KAP szabályozásába. Magyarország abban érdekelt, hogy a fiatal gazdák plusztámogatása ne legyen területi felső határhoz kötve - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI