A magyar agrárgazdaság hosszú távra szóló, környezeti szempontból fenntartható és széles körű közmegegyezésen alapuló fejlődésének elősegítése érdekében jön létre az Agrárgazdasági Tanács, amely a kormány konzultatív, véleményező, javaslattevő testülete lesz az agrárgazdaságot érintő stratégiai kérdésekben. Tagjait az országos érdekképviseleti szervek, az Agrárkamara, az MTA, egyes agrár-felsőoktatási intézmények, a kiemelkedő szakmai munkát végző egyéni gazdálkodók képviselői által javasolt személyek, valamint a tudomány képviselői közül a miniszter kéri fel. A tanács elnökét a tagok maguk közül választják.

    A Bor Eredetvédelmi Tanács (BET) a borászati termékek eredetvédelme érdekében jön létre. A BET 11 tagból áll. 

    A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma iránti eljárásokban véleményező, javaslattevő jogkörrel működő konzultatív testület lesz a Magyar Eredetvédelmi Tanács (MET). A MET 15 tagból áll, elnökét és titkárát a minisztérium képviselői közül a miniszter nevezi ki.

    A Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezésével, végrehajtásával és nyomon követésével összefüggő feladatok elősegítése érdekében Nemzeti Környezetvédelmi Program Tárcaközi Bizottságot hoz létre és működtet a kormány. Tagjai a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a külügyminiszter, az egészségügyért felelős miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter, a nemzetgazdasági miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke által kijelölt egy-egy, legalább főosztályvezetői szintű vezető.

    A bizottság elnöke a vidékfejlesztési miniszter által kijelölt állami vezető.

    A Növényi Génbank Tanács a kormánynak a génbankokban alkalmazott módszerek egységesítése, a megőrzendő genetikai anyagok körének kijelölése és a gyűjteményekkel kapcsolatos szakmai kérdések egyeztetése céljából létrehozott, azzal összefüggő döntéseinek előkészítésében közreműködő konzultatív, véleményező, javaslattevő testülete lesz. A tanács elnökét, titkárát és 12 tagját a vidékfejlesztési miniszter, a szakági munkabizottságok tagjait a tanács elnöke nevezi ki.

    Az állatok védelmét és jólétét érintő kérdések megtárgyalására, az állatvédelem és állatjólét széles körű társadalmi, tudományos és szakmai megalapozására, valamint az állatvédelemhez, állatjóléthez fűződő érdekek közti összhang megteremtésére Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács jön létre. A tanács 23 tagú.

    Az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő kérdések megtárgyalásához, az erdőgazdálkodás széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása, valamint az erdőhöz fűződő érdekek közti összhang megteremtése érdekében – legfeljebb 16 tagú – véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Erdő Tanácsot hoz létre a kormány.

    Az Országos Halgazdálkodási Tanács  feladata pedig a halgazdálkodási ágazatot érintő javaslatok kormányzati munkába becsatornázása, a kormányzati halgazdálkodási politika, továbbá a speciális halgazdálkodási szakmai szempontok hatékonyabb érvényesítése lesz.

    A vad védelmét és a fenntartható vadgazdálkodását érintő kérdések megtárgyalásához, a vadgazdálkodás széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása, valamint az állami tulajdonú vad védelméhez fűződő érdekek közti összhang megteremtése érdekében 12 tagú, véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Vadgazdálkodási Tanács jön létre.

    Az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanács a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításával kapcsolatos döntéseinek előkészítésében közreműködő konzultatív, véleményező, javaslattevő testület lesz.

    Ezeken túl a kormány, figyelemmel a vízgazdálkodásról szóló törvény vonatkozó paragrafusára, a vízgazdálkodás országos és részterületeit érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Területi Vízgazdálkodási Tanácsot (TVT), Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsot (RVT) és Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (OVT) hoz létre és működtet.

Forrás: MTI