A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: ez a forrás az elmúlt hét évben összesen mintegy 260 milliárd forint volt. A szaktárca arra törekedett, hogy a rendelkezésre álló pénzt a lehető legkedvezőbb módon használhassák fel a vidéki, 5 ezer főnél kisebb lélekszámú, nem városi státuszú települések.

Példaként említette a helyi vállalkozások lehetőségeinek szélesítését többek között a turizmus, illetve más szolgáltatások területén. Külön is kiemelte az integrált közösségi és szolgáltató terek létrehozásának ösztönzését, illetve művelődési házak felújításának programját. Ennek a programnak a keretében mintegy 750 művelődési ház újult meg az elmúlt négy évben. Közel ugyanennyi templomot is felújítottak a vidéki örökség megőrzését célzó program segítségével. Emellett számos más, a népi örökség körébe tartozó épületen is elvégezték a szükséges felújítási munkákat. Ebben a ciklusban ez volt a legnagyobb ilyen jellegű fejlesztés az országban.

Fontosnak tartotta V. Németh Zsolt a vidéki életminőség javítása szempontjából a falvak közösségeinek rendezvényeit is. Ezek ugyanis gyakran szorosan kapcsolódnak az agráriumhoz, mert a helyi termékek népszerűsítésében játszanak jelentős szerepet.

Az államtitkár elmondta: segítséget kaptak a helyi kulturális egyesületek is, annak érdekében, hogy egy-egy régióban a helyi hagyományok tovább éljenek. Ezért ennek a folyamatnak fontos eseménye lesz a hétvégén, a fővárosban, a Millenárison a Magyar Vidék Napja keretében megrendezendő Farsangi vigalom. Ezen a szombati rendezvényen a vidéki farsangi szokásokat - például a rönkhúzást - ismerhetik meg az érdeklődők, akik kilátogatnak a színes, ingyenes családi rendezvényre - mondta az államtitkár.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája