Honnan indultunk?

Hogy tisztán lássuk a dolgot, meg kell vizsgálnunk a hazai földszabályozás előzményeit. Hangsúlyozzuk, hogy cikkünkben nem kívánunk véleményt formálni sem a jogalkotókról, sem a jogszabályi tartalmakról, sem azok előkészítéséről! A kapcsolódó információkat kizárólag a tényekre támaszkodva szeretnénk ismertetni.

Hazánk földügyi szabályozásának alapját 20 éven keresztül a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény adta (régi földtörvény). Ez fektette le többek közt az elővásárlási és előhaszonbérleti jogokat, illetve a különböző földszerzési korlátokat. Utóbbiak közé tartozott például a külföldiek termőföld-tulajdonszerzési korlátozása. A külföldiek bizonyos feltételek megléte esetén szerezhettek földet (pl. Magyarországon történő letelepedésük esetén), a speciális esetektől eltekintve azonban a földszerzésük „legális úton” gyakorlatilag tiltva volt (ún. földszerzési moratórium volt érvényben).

Uniós csatlakozásunkkor világossá vált, hogy a tiltás nem tartható fenn sokáig. Az Unió 7 évre adott haladékot az országnak a tiltás, illetve a hazaiak és külföldiek földszerzési lehetőségei közti különbségek eltörlésére, majd ezt – külön hazai kérelemre – 3 évvel még meghosszabbították. Ezzel kialakult a végső dátum: a külföldiek földszerzési moratóriuma az uniós szabályoknak megfelelően 2014. május 1-jén megszűnik.

Mivel a hazai politikai pártok, de mindenekelőtt a gazdálkodók abban korábban és most is egyetértettek, hogy a külföldiek – főként a nagyobb tőkeerő miatti tömeges – magyarországi termőföld-szerzését el kívánják kerülni, így a moratórium lejártáig mindenképpen változásra volt szükség a földügyi szabályozásban.

Földforgalmi törvény, de hol vannak a részletek?

A változás első „kézzelfogható” mérföldköve a Földforgalmi törvény 2013. június 30-i kihirdetése volt, de – mint ahogy azt fent már említettük – a jogszabály meglehetősen hiányos volt, sőt ha egyszerűen akarunk fogalmazni, azt is mondhatjuk, hogy „félig üres” volt. Olyan kérdések maradtak nyitva, melyekből rögtön látszott, a Földforgalmi törvénynek „folytatása” lesz. Ez azonban már nem kapott akkora hírverést. Csak annyi volt biztos, hogy a Földforgalmi törvényben leírtak 2013. december 15-től 2014. május 1-jéig, fokozatosan lépnek hatályba. Ekkor még a régi földtörvény hatályon kívül helyezése sem volt rögzítve.

Ezt követően a médiában zajló politikai csatározásokon kívül (kormánypárti dicséretek, ellenzéki kritikák) szakmai szempontból jó ideig nem történt jelentős esemény, és egy kínosan hosszú csend következett. A termelőkben ez időszak alatt tovább nőtt az addig sem elhanyagolható bizonytalanság.

2013. október végén megjelent egy törvénytervezet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) honlapján más fontos dokumentumok közé besorolva. A tervezet rengeteg olyan rendelkezést tartalmazott (bár korántsem mindent), ami a Földforgalmi törvényből kimaradt. Ebből már sejteni lehetett, hogy a Földforgalmi törvény legelső rendelkezéseinek hatálybalépése előtt (2013. december 15.) ezen tervezetnek valamilyen formában kihirdetésre kell kerülnie. Fontossága ellenére az új törvénytervezet láthatóan elkerülte a média figyelmét, bár igaz, hogy megjelenését a jogalkotói részről sem kommunikálták ki kellőképpen a fontosságához képest. Mindössze annyit tettek, hogy a tervezet nyilvánosan elérhetővé vált.

Hirtelen jött rendelkezések

Ezután ismét csendesebb időszak következett. Szinte mindenhol csak a Földforgalmi törvény volt a középpontban egészen 2013. december elejéig, amikor is az Országgyűlés elfogadta „a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról” szóló 2013. évi CCXII. törvényt (kiegészítő földtörvény). A szóban forgó törvény december 12-én – tehát éppen csak a Földforgalmi törvény legelső rendelkezéseinek hatálybalépése előtt – került kihirdetésre a Magyar Közlönyben, és vált ismertté a „nagyközönség” számára. Hatálybalépését a Földforgalmi törvényhez igazodva szintén szakaszosra tervezték.

Ezen kiegészítő törvény nagyrészt a fent említett október végi törvénytervezet rendelkezéseit tartalmazta, de korántsem teljesen ugyanabban a formában. Mindenesetre számos kérdés megválaszolásra került, olyan témákban, melyek a Földforgalmi törvény hiányossága miatt merültek fel korábban. Az már más kérdés, hogy 1-2 nap alatt az új rendelkezéseket aligha tudja átlátni és értelmezni az egész hazai termelői réteg, valamint a hivatalok. Hiszen a földek ügyintézése eddig sem volt egyszerű!

A kiegészítő törvény megjelenésével bizonyossá vált, amit korábban csak sejteni lehetett.

Az új földtörvény valójában két törvényt foglal magába:

• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt („a 122-es”, azaz a Földforgalmi törvény) és
• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt („a 212-es”, azaz a Kiegészítő földtörvény).

És mintha nem lenne elég, hogy a kettő gyakorlatilag csak együtt értelmezhető, még így is maradtak olyan megválaszolatlan kérdések, melyekre remélhetőleg a tucatnyi, jelenleg még kidolgozás alatt álló, további részlet-szabályokat megállapító, ún. végrehajtási rendelet fog választ adni. Sajnos eddig ezekről a rendeletekről nagyon kevés információ látott napvilágot.

Ezzel még nincs vége?

A háttérben készül még egy másik földügyekhez kapcsoló törvénytervezet is, melyről Üzemgazdasági vagy Üzemszabályozási törvényként beszélnek. Ennek megalkotását a parlamenti választások utánra halasztotta a kormányzat elsősorban időhiányra hivatkozva, de sokak szerint az is elképzelhető, hogy a csúszás mögött az eddig még ki nem hirdetett, kevésbé népszerű rendelkezések meghozatalának időzítése áll, vagy olyan bonyolultabb szabályozások megalkotása, melyekre a kampány idején nincs lehetőségük az illetékeseknek.

Fontos tudni továbbá azt is, hogy amíg a Földforgalmi törvény és a Kiegészítő földtörvény teljes egészükben nem lépnek hatályba (2014. május 1-ig), addig a régi földtörvény egyes rendelkezései is élnek még.

Hogy is állunk most?

Ha a cikkünk címében álló kérdésre kívánunk választ adni, akkor a jelenlegi helyzetet röviden így foglalhatjuk össze: most, azaz 2014. év elején, az a nehézkes helyzet állt elő a magyar mezőgazdaság alapszabályozásában (részben persze az uniós szabályok szülte nyomás miatt), hogy 3 földügyi szabályozással kapcsolatos törvény is hatályban van, rendelkezéseik fokozatosan „cserélődnek” az átmeneti időszak alatt, és a jövőbeli részletek rendkívül bizonytalanok. Ennek megfelelően maguk az érintett hivatalok és szervek sem teljesen biztosak az egyes eljárási rendekkel kapcsolatban (hiszen nincs kialakult, bejáratódott gyakorlat), tehát a gazdálkodóknak mondhatni, most igazán elkél – főként a független – segítség, hogy ők maguk mindinkább a megélhetésükkel, vagyis a termeléssel foglalkozhassanak.

Szaktanácsadó szervezetként mi abban kívánunk segíteni, hogy a földügyekkel foglalkozó kérdéseket összegyűjtjük, eljuttatjuk a jogalkotóhoz, és a kapott válaszokat a későbbiek során egy cikksorozat keretei között tesszük ismertté a gazdálkodói körökben.

EURO-ECO Csoport – UNIVER-PENTA Kft. Területi Szaktanácsadási Központ

Forrás: www.euroeco.hu

További információk az új földtörvényről itt érhetők el.