A Vidékfejlesztési Minisztérium örvendetes tényként tapasztalja, hogy a helyi piacok növekvő népszerűségével egyre több, hagyományos technológiával, összetétellel és ízvilággal rendelkező élelmiszer is megvásárolható. A fogyasztók a magyar termékek között egyre inkább keresik a hagyományos, kézműves élelmiszereket. Miután a piaci igényeknek a gyártók szeretnének megfelelni, ezért egyre gyakrabban jelenik meg termékeiken a „kézműves” jellegre történő utalás.



A kézműves élelmiszereket előállítók igényeinek megfelelően a Vidékfejlesztési Értesítőben megjelent a Kézműves élelmiszereket részletesen szabályozó irányelv. Az irányelv célja olyan fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzők, valamint előállítási technológiák meghatározása, amelyek egyértelműen megkülönböztetik a kézműves technológiával készült termékeket az ipari módszerekkel és méretekben előállítottaktól. A szabályozás az alábbi termékek körére terjed ki: kenyérfélék, pálinka, étolajok, bor-és gyümölcsecetek, sertéshús készítmények, egyes tejtermékek, lekvárok, szörpök, fagylaltok, fűszerpaprika-őrlemények.



A  fűszerpaprika-őrleményekre vonatkozóan is megjelent két új irányelv. A magyar fogyasztók számára kiemelt jelentőségű fűszerpaprika-őrlemény minőségi követelményeit a korábbinál áttekinthetőbb, egyértelműbb, és a magasabb minőséget előnyben részesítő szabályozás határozza meg. A fűszerpaprika-őrleménnyel kapcsolatos egyik irányelv az alapkövetelményekről, míg a kiemelkedő minőségről a különleges fűszerpaprika követelményét meghatározó irányelv szól. A magyar fűszerpaprikák hagyományos megnevezései sem tűnnek el, mivel az I. osztályú őrlemény esetén kiegészítő információként feltüntethető lesz a „csemege”, a II. osztályú őrlemény esetén pedig az „édesnemes” megnevezés is.



Jelentősen szigorúbb minőségi elvárásokat határoz meg a „Különleges fűszerpaprika” irányelv annak érdekében, hogy vissza lehessen állítani a klasszikusan magas minőségű magyar fűszerpaprika tekintélyét a piacon. Ha pedig valaki a különleges jelzőn kívül még a „kézműves” megnevezést is fel kívánja tüntetni, akkor a fogyasztó méltán várhatja el, hogy a csomagolásban hagyományos, kézi szedésű, csumázott, nem géppel szárított fűszerpaprika őrleményt találjon. A szabályozás további új eleme, hogy a csomagolás szembetűnő helyén kell feltüntetni a fűszerpaprika termesztésének helyét és továbbra is jelezni kell a termék édes, enyhén csípős, csípős, vagy nagyon csípős jellegét.



Az utóbbi években világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapott az élelmiszerekben található transz-zsírsavak mennyisége, amelyek jelentős kockázati tényezőt jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Az egészségügyi tárca megalkotta a 71/2013 (XI.20.) EMMI rendeletet, amely az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazási feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követéséről szóló szabályokról rendelkezik. A Magyar Élelmiszerkönyv új irányelve biztosítja, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a hatóság azonos analitikai módszerrel mérje az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát és az azokban természetesen előforduló transz-szírsavak korrekcióját azonosan vegyék figyelembe. 



Megjelent a hagyományőrző cukrászati termékekre vonatkozó magyar élelmiszerkönyvi szabályozás is, az első olyan irányelv, amely cukrásztermékekre vonatkozik. Az irányelv alapján 2015. január elsejét követően a magyar cukrászati kultúrához, a hagyományokhoz szorosan köthető dobostortát, az Esterházy-tortát, a rigójancsit, az indiáner fánkot valamint a krémest és a franciakrémest csak az irányelvben meghatározott minőségű összetevőkből, az abban rögzített receptúra szerint lehet elkészíteni.



A Magyar Élelmiszerkönyv Tartósítóipari irányelvei között az egyik legfontosabb fejezet a hőkezelt élelmiszerekre vonatkozó szabályozás. Ide tartoznak a gyümölcs és zöldség befőttek, konzervek, a lekvárok és szörpök, valamint a különböző gyorsfagyasztott zöldségek, gyümölcsök is.



A szabályok betartását az élelmiszerlánc felügyeleti hatóságok kiemelten ellenőrzik.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája