Megjegyezte, hogy a szövetkezetek főként a Hangya Szövetkezetek Együttműködésének keretében működnek.

    A folyamat részeként a szervezet kezdeményezésére megalakult a Hangya-Coop Mezőgazdasági Holding Szövetkezet, amely a termelői szervezetekben integrálódó gazdák tevékenységének biztonsága, a jövedelmezőség javítása, a piaci érdekérvényesítés érdekében törekszik a szövetkezeti hálózat bővítésére, a termelői tulajdonú élelmiszeripari háttér megteremtésére.

    Patay Vilmos az MTI-nek még arról is beszélt, hogy a Hangya Szövetkezetek Együttműködésének most az országban mintegy 200 szervezet a tagja. A tagszervezetek mintegy 11-12 ezer termelőt képviselnek. A Hangya tagszervezetei a múlt évben becslések szerint 100 milliárd forintot meghaladó árbevételt könyvelhettek el. Az árbevétel tavaly az előző évihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt, az együttműködéshez ugyanis a múlt évben több szervezet is csatlakozott, mint amennyi lemorzsolódott. Bár a lemorzsolódás nem jellemző, de számolni kell vele - jegyezte meg az elnök.

    Hozzátette: az egyik legfontosabb kérdés a Hangya múlt évi tevékenységében, hogy mennyire tudta befolyásolni az általa tömörített szervezetek működési feltételeit, amelyet az új Polgári Törvénykönyv és a megújított szövetkezeti törvény jelölt ki. Ezzel a munkával az elnök nem volt teljesen elégedett, mivel úgy vélte: az új jogi környezet sok tekintetben előnytelenebb a korábbi szabályozásnál. A mostani jogi környezet ugyanis azokat a karakteres különbségeket, amelyek megvoltak a gazdasági társaságok és a szövetkezetek működési formája között, a közelítéssel tompította.

Forrás: MTI