A tájékoztatás szerint ezen belül a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 10,3 százalékkal nőtt, egy hektár szántóföld átlagára tavaly 759 600 forint volt.
A KSH felidézi, hogy a föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább területek Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron megyében találhatóak. Itt a szántó hektáronkénti ára jóval 950 ezer forint felett volt 2013-ban. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol egy hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele.
A múlt évben minden megyében emelkedtek a termőföld-átlagárak az egy évvel korábbihoz képest. Az árváltozás mértékében viszont jelentős eltéréseket lehetett megfigyelni az egyes megyék között. Leginkább Hajdú-Bihar megyében drágult a szántóföld (22,5 százalékkal), majd Vas megye következezik (17,7 százalékkal), Győr-Moson-Sopron (17,3 százalék), és Pest megye (17,2 százalék) árnövekedése. Kismértékben emelkedtek az árak Bács-Kiskun (4,7 százalék), Zala (1,9 százalék) és Nógrád (0,8 százalék) megyében.
A KSH adatai szerint tavaly az országban átlagosan 19 százalékkal kevesebb szántóföldet értékesítettek, mint az előző évben. A legtöbb földterület Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát, ahol az értékesítés volumene az előző évhez képest is növekedett. A legnagyobb forgalomélénkülés (20 százalék) Csongrád megyében volt.
A hanyatló területegységek közül, ahol az értékesítés átlag feletti volt 2013-ban, de az előző évhez képest csökkent Jász-Nagykun-Szolnok megye értékesítése 10 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől, míg Békés megyében jelentősebb, 40 százalék körüli a visszaesés a 2012-es kiemelkedően magas forgalomhoz képest.
Élénkült az értékesítés volumene 2013-ban Veszprém, Komárom-
Esztergom és Nógrád megye térségében: az elsőben az előző évi értékesítéshez képest 30 százalék feletti volt a növekedés, az utóbbiaknál pedig 14 százalék. A pangó egységek olyan megyéket mutatnak, ahol a forgalmi érték átlag alatti, és az az előző évhez viszonyítva is csökkent. Ezek közül a legmérsékeltebb volt a forgalom Heves, Zala és Vas megye térségeiben, ahol az előző évhez képest 15 százalékot meghaladó mértékben esett vissza a forgalom.
A múlt évben az erdőterületek ára nőtt legkevésbé, 1,5 százalékkal, 470 500 forintra hektáronként. A gyep ára 7,7 százalékkal nőtt, míg a szőlő területeké 5,2 százalékkal volt magasabb. A legnagyobb áremelkedést a más művelési ágak esetén a gyümölcsös (9,4 százalék) területeknél tapasztaltak. Tavaly az összes értékesített termőföld 68,9 százaléka szántó művelési ágba tartozott, ezt követte az erdő (14,2 százalék) és a gyep (13,5 százalék) értékesítése. A maradék 3,3 százalékot a szőlő és gyümölcsös területek értékesítése tette ki.
A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja 2013-ban
– az előző év 17,7 százalékos növekedése után – átlagosan további 5,2 százalékkal emelkedett 40 600 forintra, a gyümölcsös és a szőlő művelési ágba tartozó földterületeké pedig 12,3, illetve 4,4 százalékkal emelkedett 46 500, illetve 61 800 forintra hektáronként.
A 2013. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a
használt szántó területek 57 százalékát bérleményként művelik. Az átlagosnál magasabb, 66 százalék ezen területek aránya a dunántúli megyékben, míg az alföldi és észak-magyarországi megyékben csak 51 százalék, mivel ott jelentősebb súlyúak az egyéni gazdaságok.
A területi adatokat vizsgálva - közli a KSH - a régiók között kialakult sorrend 2013-ban sem változott a szántó bérleti díjának vonatkozásában. Továbbra is Dél-Dunántúlon a legdrágább a bérlés, itt a díj átlagosan 49 000 forint volt hektáronként. Dél-Dunántúlt Dél-Alföld követi, ahol szintén az országos átlag felett, 45 100 forint/hektár volt 2013-ban a szántó éves bérleti díja. Közép- és Észak-Magyarországon a bérleti díjak viszont jelentősen elmaradtak az átlagtól, az előbbié 33 200, az utóbbié 29 100 forint volt hektáronként.
Forrás: MTI
