2015. február 10., Róma – Miután a Svájci Bioinformatikai Intézet (SIB) bekerült a FAO referencia-központok közé, a FAO számára is hozzáférhetővé váltak a haszon- és vadon elő állatoknál előforduló vírusos fertőzések, mint például a madárinfluenza vagy a száj- és körömfájás, elleni küzdelem legkorszerűbb módszerei.

A SIB nagy teljesítményű számítógépekkel, szoftverekkel, adatbázisokkal és a szellemi tudásbázissal rendelkezik, amelyekre építeni lehet a zoonotikus betegségek ellenőrzése és nyomon követese során. Ezen betegségek, mint a már említett madárinfluenza, bár elsődlegesen az állatokat veszélyeztetik, átterjedhetnek az emberre is.

Szoros együttműködésben a FAO-val a svájci intézet szakemberei a korai felismerést javító eszközök mellett egy gyors riasztási rendszert is kifejlesztettek, amely a határokon átnyúló, a szárnyas- és egyéb állatállományt érintő járványügyi vészhelyzetek elkerülésében és kezelésében alkalmazható.

„Az új technológia segítségével könnyebben megérthetők a biológiai veszélyek. Ez fontos szerepet játszhat az országok szempontjából a megelőzésben és kezelésben, és általánosságban az emberek, állatok és környezetünk egészségének megóvásában,” – nyilatkozta Juan Lubroth, a FAO vezető állatorvosa.

Bioinformatika

A SIB szakterülete a bioinformatika, egy viszonylag új tudományág, ami számítógépes módszereket használ biológiai adatok tanulmányozásához. A tudósok a bioinformatika eszközeinek segítségével összegyűjtik, feldolgozzák és elemzik a kórokozók genomjaira (bizonyos mikroorganizmusokra, pl. vírusokra, baktériumokra és gombákra jellemző genetikai anyag, amelyek betegségeket váltanak ki a gazdatestben) vonatkozó adatokat.

A vizsgálatok lehetővé teszik a genomok összehasonlítását, a fehérjeszerkezetek megértését és a betegségek molekuláris szintű működésének megismerését. Az így szerzett adatok segítségével a tudósok képesek új gyógyszereket és célzott kezelési módokat kifejleszteni, valamint növelni a már meglévők hatékonyságát.

Az új technológiák fontos szerepet játszanak a biológiai veszélyek természetének és dinamikájának megértésében, ezért a FAO a svájci intézettel együttműködésben kifejlesztett egy a vírusos kórokozókhoz kapcsolódó bioinformatikai e-learning kurzust labortechnikusok, orvosok, állatorvosok és kutatok számára – legyenek bárhol a világon–, hogy javítsa munkájukat és hozzáférést biztosítson ehhez a feltörekvő szakterülethez.

A tudományos ismeretek megosztása

A SIB adatai bekerülnek a FAO Globális állatbetegség információs rendszerébe (Global Animal Disease Information System – EMPRES-i), egy internetes alkalmazásba, ami állategészségügyi szolgálatok számára nyújt információt a betegségekről regionális és globális szinten.

Ami az influenzát és a ragadós száj- és körömfájást illeti, a SIB OpenFlu és OpenFMD adatbázisait érdemes kiemelni; az előbbi, amely virológiai és epidemiológiai információt tartalmaz, már elérhető az EMPRES-i révén. Mindezek segítségével a fejlődő országok tudósai is közvetlenül hozzájárulhatnak az ezen betegségekről összegyűlt globális adatbázishoz, emellett pontosabban felmérhetik a saját országuk veszélyeztetettségi szintjét.

A közeljövőben a program további kiterjesztése várható, ami érinti a fertőző sertésbénulást, vagy Rift-völgyi lázat (egy vírusos betegség, amely az állatok számára halálos lehet és az emberre is átterjedhet), a kiskérődzők pestisét és az afrikai sertéspestist.

FAO referencia központok

A FAO referenciaközpontok olyan intézetek, amelyek kiemelkedő tudományos és technikai teljesítményükkel a szervezet számára releváns területhez járultak hozza. Jelenleg 18 szakterületet határozott meg a FAO, amelyek terén együttműködés szükséges a központokkal.

Forrás: FAO