A határozat szerint ez átláthatóbbá tenné az egész élelmiszeripar vertikumát, így az európai fogyasztók tájékozottabban választhatnának, és így megerősödne az élelmiszertermékek iránti bizalom.

    "A lóhúsbotrány után vissza kell szereznünk a vásárlók bizalmát. Ugyanakkor nem szabad, hogy az új kötelezettség további terhet rójon az ágazatban gyakori kis- és középvállalkozásokra" - idézi az EP közleménye a környezetvédelmi bizottság olasz, néppárti elnökét, Giovanni La Viát. (Nyugat-Európa több országában 2013-ban tört ki az eddigi legnagyobb lóhúsbotrány, amikor marhahúsnak átcímkézve árusítottak lóhúst tartalmazó termékeket.)

    A képviselők ismét kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy az élelmiszeripari csalások rombolják az élelmiszerbiztonságot, a fogyasztók bizalmát és egészségét, akadályozzák az élelmiszerlánc működését és kedvezőtlenül befolyásolják a mezőgazdasági termékek árát. Arra külön kitér a dokumentum: meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés milyen hatással lenne az árakra.

    Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője a szavazást követően közleményt adott, melyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy győzött a fogyasztók akarata. A politikus szerint a nagy húsipari vállalatok javára részrehajló az az elemzés, amely emiatt az árak 15-50 százalékos emelkedését vetíti előre.

    A szocialista politikus felhívta az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy árnövelő hatás elsősorban azon cégek esetében képzelhető el, amelyek idáig kétes eredetű, vagy megfelelő minőségbiztosítással nem rendelkező országból szállítottak alapanyagokat.

    "Amikor nem tudjuk, hogy honnan származik a termék, az okoz extra költséget. A fogyasztók tudni akarják, hogy az élelmiszerek honnan származnak, átláthatóság kell"- húzta alá Szanyi Tibor.

    A politikus közölte: minden más szempontnál fontosabb a fogyasztói bizalom és az egészség, illetve az élelmiszerekkel kapcsolatos csalás elleni küzdelem és az ezáltal garantálható biztonság.

Forrás: MTI