Széleskörű kockázatcsökkentés csak a laboratóriumok eredményeire alapozva érhető el – emelte ki megnyitójában dr. Bognár Lajos, az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, aki hangsúlyozta a teljes élelmiszerláncra kiterjedő tudományos kockázatbecslés, kockázatalapú ellenőrzési rendszer fontosságát is.
Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke szép ünnepnapnak nevezte a Hungalimentaria 10. rendezvényét, amelynek a NÉBIH immár a huszadik éve a társszervezője. A Hungalimentaria ugyanis az egyik legfontosabb szakmai fórum a vizsgálólaboratóriumok, a hatóságok és a döntéshozók számára, a tapasztalatcsere előremozdítja az élelmiszer-biztonság ügyét.
Oravecz Márton elmondta, hogy a NÉBIH az élelmiszer-fogyasztók és az élelmiszer-előállító, forgalmazó vállalkozások irányába egyaránt nyitott szervezet kíván lenni. Ennek érdekében tudásmenedzsmentet hoztak létre: adatbázis, oktatás, ismeretterjesztés, mobil applikációk, a Szupermenta blog - mind ezt a célt szolgálják. Fontos megcélozni a fiatalabb közönséget, ugyanis meggyőződésünk, hogy a tudatos élelmiszer-fogyasztó maga is változásokat, új vizsgálatokat generál, nagyobb biztonságot vár el, így a vállalkozások is ebbe az irányba fordulnak – hangsúlyozta a NÉBIH elnöke.
Dr. Zanathy László, a rendezvényt szervező WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium ügyvezető igazgatója ugyancsak a szakértők, a laboratóriumi dolgozók, a jogszabályalkotók együtt gondolkodását emelte ki a Hungalimentaria legfőbb céljaként. „Mindannyian szeretnénk minél hosszabban, egészségesen élni – ennek egyik legfőbb záloga, hogy az élelmiszereink biztonságosak legyenek” – mondta el Zanathy László.
A 10. Hungalimentaria konferencia egyik legfontosabb témája a közétkeztetés, azon belül is a gyermek-közétkeztetés volt.
Dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató főorvosa Laboratóriumi vizsgálatok jelentősége a közétkeztetési rendelet megalapozásában című előadásában egy 2008-2013-as átfogó és reprezentatív felmérés eredményeit ismertette.
Eszerint az iskolai étrend átlagos energiatartalma 20-30 százalékkal alacsonyabb a nyersanyagok alapján joggal feltételezett és elvárt szintnél. Az étrendek sótartalma sokkal magasabb, mint az ajánlott érték, a kalciumtartalom viszont az ajánlott mennyiség felét sem éri el, ahogy a vastartalom sem közelíti meg a napi vasbevitel-szükségletet. Friss zöldséget csak az iskolák 40 százalékában adnak, pedig az elvárt szint bevitele kulcskérdés a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kialakulásának megelőzése szempontjából.
Martos Éva legfontosabb megállapítása, hogy az iskolai közétkeztetés nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek.
A gyermek-közétkeztetésben kiszolgált ételek érzékszervi vizsgálatáról beszélt Zoltai Anna is (NÉBIH). 2013. januártól a NÉBIH saját erőforrás felhasználásával és Kormányhivatalok bevonásával a tálaló és főzőkonyhákon lezajlott vizsgálatában 270 ebéd több, mint 800 étel vizsgálata zajlott le, ebben 55.000 étkező gyermek volt érintett. Zoltai Anna kiemelte, hogy miközben nő a kiszállítással ellátottak aránya, fokozatosan romlik a minőség, a fogyasztók egyre elégedetlenebbek és hangosabbak, és rendkívül egysíkú a választék.
A sót és a cukrot többnyire elhagyták az ízesítésből, de szinte alig használnak fűszereket, viszont gyakori a vegeta és a delikát használata. Találtak édesítőszert a savanyúságokban (egy esetben a főzelékben is), általános iskolásoknál pedig gyakori a darált-húsos, apróhúsos ételek tálalása, a szelethús viszont ritka. Sokszor előkészített, félkész alapanyagokból dolgoznak egyfajta „összeszerelő üzemként”, a főzés befejezése és a tálalás között pedig órák telnek el a szállítással és készen tartással.
A felsorolt problémákra megoldást jelenthet többek között a jó minőségű, helyi alapanyagok bevonása a közétkeztetésbe, az ételkészítés és a tálalás helyszínének egymáshoz közelítése, a helyi tálalókonyhák helyi ellátást biztosító főzőkonyhákká alakítása.
Nagy Tünde (NÉBIH) a közétkeztetésben használt mobil vizsgálóállomás beüzemelését ismertette, Horváth Éva (NÉBIH) pedig az élelmiszer-eredetű megbetegedések tapasztalataitól beszélt. Kiderült: mindig van a háttérben mulasztás, a legérintettebb a közétkeztetés, nő a vendéglátás és a kistermelői élelmiszerek szerepe, ahogy a szennyezett ételek aránya is emelkedik. Romlott a vendéglátásban a technológiai fegyelem, az események súlyosabbak – többen kerülnek kórházba (6%), és szinte mindenütt kifogásolt a fertőtlenítőszerek hatékonysága is!
Martin Andrea (WESSLING Hungary Kft.) arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzés érdekében számos lehetőség áll a vendéglátósok rendelkezésére a rendszeres alapanyag-vizsgálatoktól, a munkaközi ellenőrzésektől, a minőség-megőrzési, időtárolási kísérleteken és az időszakos higiéniai, mikrobiológiai ellenőrzéseken át a minőségirányítási rendszerek működtetéséig. A WESSLING Top Hygiene elnevezésű rendszere például komplex megoldást kínál erre a problémára (jogszabályi megfelelés, ellenőrzési terv, laboratóriumi vizsgálatok, auditok).
Barátossy Gábor (NÉBIH) a pálinkák etil-karbamát tartalmának élelmiszer-biztonsági kockázatairól, Nagygyörgy László (WESSLING Hungary Kft.) a pálinkák metanoltartalmának csökkentési lehetőségeiről, Antal Eszter (NÉBIH) pedig a szeszes italok metilalkohol-tartalmának gyors meghatározásáról beszélt.
Szó esett a növényvédőszer-analitikában alkalmazott egyedi módszerekről és speciális kihívásokról (Kötelesné Suszter Gabriella, WESSLIN G Hungary Kft.), a méhpusztulások okának feltárása érdekében bevetett analitikai vizsgálatokról (Szemánné Dobrik Henriett, NÉBIH) vagy a biochipalapú méréstechnika alkalmazásáról az állatgyógyászati szermaradékok vizsgálatában (Gaál Gabriella -Domány Gábor, NÉBIH).
Edward Someus, a Terra Humana Kft. vezetője egy Magyarországon eddig kevésbé ismert, ám annál nagyobb jövő előtt álló termékről, a bioszénről beszélt. A Refertil elnevezésű, magyar vezetésű, európai projekt célja az élelmiszeripari melléktermékek újrahasznosítása a talaj revitalizációjának és termőképességének növelésének érdekében. A többek között állati csontból, pirolízis útján készült bioszén magyarországi gyártása részleges megoldást jelenthet az uniós élelmiszeripar egyik legfontosabb alapanyagát jelentő és az Európai Unió stratégiai importtermékének számító foszforkitettség enyhítésére és a műtrágyák használatának visszaszorítására is, valamint hozzájárulhat az élelmiszer-biztonság növeléséhez.
Gazsi Zoltán, Esiberg Hungary Kft. képviseletében a LEAN-szemlélet, a kreativitás, minőségbiztosítás fontosságáról tartott szellemes előadást, Cselényi Tibor, a McDonald's Magyarországtól a gyorsétteremlánc egyedülálló, digitális HACCP-rendszert ismertette.
A 2015-ös Hungalimentaria mottója: „Laboratóriumok a kockázatkezelés szolgálatában”, a konferencia ugyanis arra a kérdésre keres válaszokat, hogyan tudnak az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok elemzései és eredményei alapján a hatósági, a gyártó és a forgalmazó szakemberek a leghatékonyabban tevékenykedni az élelmiszerek minőségének magas szinten tartása érdekében.
