Ők azok a pionírok, akik példát mutatnak, és a pozitív tapasztalatuk előmozdítja a technológia gyorsabb elterjedését a többi gazda esetén – derül ki abból az online kutatásból, amelyet a Market Insight készített az Agroinform.hu portálon elért 400 szántóföldi gazdaság döntéshozója körében.
„A KSH 2014-es adata szerint 2500 milliárd forint az agrárium kibocsátása. A digitális technológiák támogatásával termésátlag- és hozamnövekedés érhető el. Óriási lehetőség előtt áll Magyarország” - mondja el Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője
A 100 hektár alatti szántóföldi területtel rendelkező gazdaságok döntéshozóinak harmada, a 100-500 hektár közti szántóföldi területtel rendelkező gazdaságok döntéshozói kétszer ennyien hallottak már a precíziós gazdálkodásról. A kutatásban részt vevőknek a precíziós gazdálkodásról a következő kifejezések jutottak eszükbe az említésszámot tekintve a leggyakoribbtól lefelé haladva: GPS, helyspecifikus, műholdas, pontos, talajvizsgálat, informatika, modern, optimalizálás, technológia, költséghatékony, tápanyag-utánpótlás, sorvezetés, technológiafejlődés, gazdaságos, takarékosság.
A különböző szolgáltatásokról (mint változtatható öntözés, precíziós sorközművelés, precíziós növényvédőszer-, tápanyag-kijuttatás dózisa, precíziós vetés, precíziós talaj-előkészítés, automata kormányzás, talajszonda) az ismeret tekintetében már a kis gazdaságok is döntően tájékozottságról tettek tanúbizonyságot, de az ő esetükben a használat szintje alacsony, amiből azt látjuk, hogy egy kritikus gazdaságméret alatt szerintük (még) nem éri meg a használatuk. A közepes gazdaságok esetén már jóval gyakrabban, a precíziós talaj-előkészítésnél ötször annyian használják a mindennapokban, mint a kis gazdaságok esetén. A nagy gazdaságok körében még meghatározóbb a használat a mezőgazdasági munkák során.
A használó gazdák elégedettek a bevezetett technológiákkal:
A kérdésre, mennyire vált be az adott technológia, egy tízes skálán zömében 8-9-es értéket jelöltek be a kutatásban részt vevők. A „mennyire érte meg” kérdés válaszai 6-9 között mozogtak. A „mennyire javasolná gazdatársai számára” kérdés szintén 8-9 között végzett. A technológiákkal való elégedettség átlaga a használók körében 79%. 81%-nyian javasolnák is másoknak. Érvek mellette: költséghatékonyság, jobb minőségű termény, környezetvédelem, kényelem, modernitás, innováció. Érvek ellene: beszerzési ár, tőke-, tudás-, támogatáshiány, az időjárás szerepe az eredményben.
Akik használnak precíziós technológiákat, azok további eszközök beszerzését tervezik:
A precíziós eszközöket használók 61%-ban mondták, hogy további beruházásokat terveznek három éven belül, 20%-nyian már idén.
A precíziós gazdálkodással kapcsolatban leggyakrabban megfogalmazott attitűdök: „ha új technológiát tervezek bevezetni, akkor előbb mindig megnézem, hogy más mit választ”, „csak folyamatos technológiai fejlesztéssel lehet versenyképesnek maradni a piacon”, „a precíziós technológiák ára a gyakorlatban nem térül meg egy akkora birtokon, ahol én gazdálkodok”, „a tapasztalat a mezőgazdaságban fontosabb, mint a technológiai újítások”, „az átlagnál jobban érdekelnek az új technológiák”, „jobb, ha az ember széles körben bevált technológiát alkalmaz”, „igyekszem lépést tartani a technológiai fejlődéssel”.
A 2016. február 24-én rendezendő Precíziós gazdálkodás – digitalizáción innen és túl szakmai konferencia még el nem terjedt, de a kis és nagy gazdaságok működésébe könnyen integrálható, ma még a jövőnek látott technológia hazai és nemzetközi példáit szemlélteti az érdeklődőknek. A mezőgazdasági fórumon szó lesz arról, miként optimalizálható az agráriumban az input, a szükséges adminisztrációs feladatok gyorsításával, csökkentve a költségeket, a tápanyag és vetőmag korszerűbb és jobb felhasználásával, célzott kijuttatásával termésnövekedést elérve. A szervezők célja, hogy a szakmai felsőoktatással és az agráriumban tevékenykedőkkel együttműködve Magyarország a precíziós gazdálkodás éllovasa legyen.
Jelentkezzen a konferenciára az alábbi képre kattintva: