A Pápai Agrárexpo keretében, az esemény május 27-i nyitónapján tartották meg az első Nyugat-Magyarországi Agrárfórumot, amelynek fókuszában az agrárium megújítására hivatott Vidékfejlesztési Program (VP) állt.
A mostani uniós költségvetési ciklus végére, 2020 után várhatóan megváltozik a támogatási rendszer, ezért a jelenleg rendelkezésre álló 1350 milliárdos keretösszeget jól kell felhasználják az agrárvállalkozások, hogy az európai piacon tartósan fennmaradjanak és versenyképesek maradjanak – hangsúlyozta Mezei Dávid, a VP-t felügyelő Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Portfolio által megszervezett konferencia első felében.
Mivel a magyar mezőgazdaságnak szüksége van az éltető pénzforrásokra, ezért határozott úgy a tárca, hogy a VP-t a lehető leghamarabb megnyitják az érintettek számára. A programot 2015 augusztusában fogadta el az Európai Bizottság, és 2016 májusának végéig a keretösszeg 60 százalékára, 805,5 milliárd forintra már megjelentek a különböző pályázatok.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke ehhez felhívta a figyelmet arra, hogy az előkészületek során a VP tartalmának kialakításához a kamara szakmai javaslatokkal járult hozzá, emellett pedig az információterjesztésben is aktívan részt vesz. Például a tagság rendelkezésére bocsátotta az utóbb nagy sikernek bizonyult, tíz kötetes és 700 ezer példányban elkészült kézikönyv-sorozatot, amelynek egyes darabjait „rongyosra olvasták”. Ezen kívül a NAK falugazdászai és szaktanácsadói is igyekeznek minden felvilágosítást megadni a pályázni kívánóknak.
A kerekasztal-beszélgetés során felmerült, hogy tényleg szükség volt-e dömpingszerű kiírásokra. Mezei Dávid szerint igen, éppen a forráshiányos állapot miatt. Viszont a gépforgalmazó AXIÁL Kft. vezetője, Harsányi Zsolt azt mondta, eddig még nem érzékelték a dömpinget, hiszen a „raktár tele gépekkel”, így várják továbbra is a mezőgazdasági vállalkozókat. Kormos Csaba, az FHB Bank ügyvezetője sem tapasztalt még rohamot. Mint mondta, most az alacsony kamatoknak köszönhetően rendkívül kedvező finanszírozási lehetőséget, „olcsó pénzt” kínálnak.
Beszéltek a VP eddigi tanulságairól is. Ahogy Mezei Dávid fogalmazott, a következő időszakban az állattenyésztők, a kertészetek és szőlőtermesztők, valamint az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számíthatnak kedvezőbb elbírálásokra. Ugyanakkor megjegyezte, a közhiedelemmel ellentétben nem minden pályázó kapja a meg a teljes, kívánt összeget. Szintén probléma volt eddig, hogy a telített piacok miatt az Európai Bizottság nem engedte az agrár nagyvállalatok támogatását. Mezei szerint érdemes megfontolni francia módra egy új itthoni vállalatméret-kategória bevezetését: ez pedig a közepes vállalat. A franciák ezeket a 750 főt foglalkoztató cégeiket saját VP-jükön belül forráshoz juttatják, így talán esélyt kapnának idehaza az ilyen nagyságú magyar társaságok is. Szintén megfontolandónak tartotta, hogy külön keretet szabadítsanak fel piaci kockázatkelésre, megkönnyítendő a versenyképesség fenntartását.
Győrffy Balázs szerint jó irányba halad a VP, ugyanakkor kis korrekciókra szükség van a következő időszakban. Szerinte ugyanis a versenyképesség megőrzését úgy kell segíteni, hogy közben a vidéken maradást, a vidéki foglalkoztatást is erősítsék, mivel munkaerő-hiány jellemzi a mezőgazdaság egyes szektorait. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének főtitkár-helyettese annyi fűzött hozzá, hogy a továbbiakban rendelkezésre álló összeget érdemes fejlesztésre, innovációra, modernizációra fordítaniuk a gazdálkodóknak, mivel hosszú távon, 2020 után csak így maradhatnak tartósan a felszínen.
Forrás: NAK
