A szaktárca tájékoztatása szerint a túlkínálatot nem ellensúlyozza a növekvő kereslet és az árcsökkenés sem. Az elemzés szerint a magyar tej- és tejtermékpiacon nagy az árverseny, ezért az import sokszor kiszorítja a magyar termékeket. Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a fogyasztó rendkívül ár-érzékeny.

A minisztérium megjegyzi: a magyar tejtermelés költségei uniós összehasonlításban alacsonyak, a magyar és a környező országok, elsősorban Szlovákia és Csehország tejtermelése között nincs érdemi versenyképességi különbség. Az eltérés az országok által alkalmazott áfakulcsban mutatkozik, így valószínűsíthetően a feketekereskedelem révén kerülhet a boltok polcaira olcsóbb, külföldi tej - közölték.

Hozzátették: a kelet-közép-európai régión belül a magyarországi tejtermelés a genetikai háttér, a termelési paraméterek tekintetében az élen jár. A termelők jövedelempótló támogatása európai uniós szinten is kiemelkedő mértékű, a termelés színvonala az elmúlt évek állattartó-telepi korszerűsítéseinek köszönhetően alapvetően megfelelő mértékben követte a nyugat-európai országokét.

A tárca szerint a túltermelési időszakokban nagyon fontos, hogy Magyarország képes legyen olyan feldolgozott termékek előállítására - vaj, tejpor, sajt -, amelyek nagyobb mennyiségű nyers tejet vonnak ki a piacról. A minisztérium szerint a magyar feldolgozóipar fejlesztésre szorul, ezért is döntött a kormány arról, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból élelmiszeripari fejlesztésére 100 milliárd forintos keretösszeget különít el. Így az élelmiszeripar fejlesztésére a Vidékfejlesztési program valamivel több mint 200 milliárd forintos és a GINOP 100 milliárd forintos támogatási kerete áll rendelkezése. Ezen túlmenően a Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban indította el 15 milliárd forintos kerettel a nagyvállalati beruházási támogatási programját, amely lehetővé teszi az uniós forrásból nem részesülő vállalatok foglalkoztatást bővítő, a feldolgozóipar területén megvalósuló beruházásaihoz a vissza nem térítendő támogatás igénybe vételét.

Az FM tájékoztatása aláhúzza: az unióban Magyarországon a második legmagasabb a tejtermelőknek nyújtott - egyedre vetített - támogatás mértéke, csak Finnország előzi meg. A tejágazat támogatására 2015-ben mintegy 49 milliárd forintot fizettek ki, az idén pedig várhatóan mintegy 63 milliárd forintot.

A minisztérium szerint a tejválság megoldására a világpiacon, valamint uniós szinten kell megfelelő döntéseket hozni, ezeket kell a magyar kormánynak különböző intézkedésekkel kiegészítenie.

A szaktárca jelezte, a nyáron például felülvizsgálhatják az unió és az Oroszország közötti embargó érvényben tartását. A minisztérium szerint a tejágazat számára nagy segítséget jelentene az embargó megszüntetése, mivel ezzel csökkenne az általános piaci nyomás, a tejágazat is erősebb pozíciót építhetne ki, és új piacokat szerezhetne Oroszországban. Segítség lenne az ágazatnak a keresleti piacok - elsősorban a kínai - élénkülése, ami ugyancsak jelentős mennyiségű tejet vonhatna ki az EU-ból és a világ más exportáló országaiból, megteremtve ezzel az árak stabilizálódásának lehetőségét.

A minisztérium emlékeztetett: a kormány több intézkedést tett már a tejválság kezelésére, például 2017. január 1-től 5 százalékra csökken a friss tej általános forgalmi adója. Ugyanakkor a gazdák kérését figyelembe véve, a kormány ismét megvizsgálja az áfacsökkentés kiterjesztésének lehetőségét más tejtermékekre. Fontos lépések történtek a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében is, például a bevezették az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert, működnek az online-pénztárgépek, illetve zajlanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közötti szoros együttműködésben az ellenőrzések. A Nébih például 2016 márciusától komplex tejágazati ellenőrzést folytat, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és piaci szereplők kiszűrésén keresztül megvédje a magyar fogyasztókat a rossz minőségű tejektől és tejtermékektől.

Forrás: MTI